Az ókori Rómát járva soha nem szorított még ennyire a szandál az idő.

A magyar társasjátékos világot minden egyes hír megrengeti, ami arról szól, hogy újabb magyar fejlesztésű játék kerül a piacra. A Kickstarteres játékok környékén pedig még nagyobb az izgalom, hiszen a Kickstarter pont erről szól, a hype-ról.

Szőgyi Attila társasjátéka, az Ave Roma egy picit más tészta. Habár csak tegnap robbant be a köztudatba a KS-en keresztül, a játékot már hosszú évek óta csiszolgatták, tökéletesítették, tesztelték, és azt kell mondanunk, hogy ez bizony meg is látszik rajta.

Ugyanis ez a játék nagyon-nagyon jó.

Ab ovo

A játék Board Game Geek-es adatlapja szerint három játéktípus jegyeit hordozza magán: a worker placement ‘munkáslehelyezős’, a set collection ‘sorozatgyűjtögetős’ és a trading ‘kereskedős’. Ez így igaz, a játékban mind a három népszerű típus jellemzői erősen jelen vannak.

A játék dobozában helyet kap egy kör alakú játéktábla (KS verzió egyik csomagjában a hátoldalán egy haladó játéktáblával), öt játékostábla, négy pakli kártya, egy rakás jelölő és pár marék jófajta dénár. Magán a kör alakú táblán találhatóak az akciók helyszínei, a pontozósáv, a körsorrendjelző és a pontozási segédlet. Az egész tábla el van látva ikonokkal, amik segítenek észben tartani az akciókat és a játék adta lehetőségeket.

Minden játékosnak jut egy játékostábla, amin kezelheti a nyersanyagait, a pártfogóit, a kincstárát és a többletét. A táblánk egyik oldalán a használni kívánt kártyákat van lehetőségünk gyűjteni, majd miután használtuk őket, a tábla másik oldalára kerülnek. A tablón helyet kap egy iskola nevű akció is, amivel a munkásaink értékét tudjuk némi tandíj befizetése ellenében megváltoztatni, hogy minél változatosabban tudjuk őket felhasználni a fő táblán.

A játék menete három fázisból áll: először a munkásokat helyezzük le (sorban minden játékos körönként egyet) és végrehajtjuk ezeknek az akcióit, ezután feltöltjük kártyákkal az akcióhelyeket, majd a munkások visszavétele következik, végül a munkások értékeinek összeadása után megállapítjuk az új körsorrendet - ez után kezdődhet is az újabb forduló.

Az Ave Roma üde színfolt a worker placement játékok palettáján, mert a munkáslehelyezős rész alaposan meg lett csavarva. Az első körben minden játékos öt munkást kap, amik 1-5-ig meg vannak számozva - az első körben velük lehet számolni, de a kör vége után a játékosok a körsorrend szerint visszafelé haladva felvehetik a munkásokat, így a következő kört már az általuk választott számozású munkásokkal kezdhetik meg, vagyis nem kell ragaszkodni az 1-5-ig tartó sorozathoz. Így, ha szeretnénk pl. a hármas számmal jelölt területi egység nyersanyagait megszerezni, majd ugyanazon a területen befolyást szerezni, ezt megtehetjük két hármas értékű munkás megszerzése után.

Mivel az akcióhelyek is meg vannak számozva, tehát bizonyos akciókat csak ugyanolyan számú munkással lehet végrehajtani, ezért a játékban folyamatosan előre kell tervezni. Ez szerencsére nem határolja be annyira a játékosokat, mint ahogy első pillantásra tűnik, mert a rengeteg akcióhelynek és az iskolának hála bőven van lehetőség a játékban. Külön öröm, hogy ha a társaink annyira keresztül húzták a számításainkat, hogy nincs is kedvünk/lehetőségünk valamit megcsinálni, akkor “átmenthetjük” a munkásunkat a következő körre, amiért még pont is jár.

A játékidő nem fix, hanem dinamikusan alakul a játék során: a játékosok befolyásolhatják a játék hosszát, ugyanis a játék véget ér akkor, amikor bármelyik pakli kártya elfogy, vagy ha a kör végén nem tudjuk csurig tölteni a táblát.

Az Ave Roma-ban a győzelemnek nincsen bombabiztos receptje, sőt, mi úgy vettük észre, hogy a győzelemhez vezető út számtalan lehetőséggel van kikövezve. Többféleképpen juthatunk nyersanyaghoz, pénzhez, és győzelmi pontokhoz is.

Sosem éreztük magunkat úgy a partik során, hogy meg vagyunk lőve - és ez a legfantasztikusabb ebben a játékban.

A táblán lévő akcióhelyekkel szerezhetjük meg a győzelmi pontok nagy részét. Három helyszínen kártyákat vásárolhatunk meg, természtesen mind a három típushoz másféle nyersanyagok szükségesek: 

• a Senatusban pártfogókat fogadhatunk magunk mellé, akik valamiféle engedményt, vagy éppen győzelmi pontot biztosítanak,

• a Legatusnál háborús eszközöket vehetünk, ezek általában befolyáspontokat adnak, vagy győzelmi pontot

• az Aedificatornál épületeket vásárolhatunk, amik a Legatushoz hasonlóan adnak pontokat.

A Propraetor akciónál amellett, hogy nyersanyaghoz lehet jutni a játékosoknak lehetősége van az adott területen lévő befolyását növelnie, amiért szintén tetemes mennyiségű győzelmi ponthoz lehet szerezni.

Ezenkívül a Quaestor nevű akcióval pénzt szerezhetünk, az Aedlis-szel nyersanyagot kaphatunk, a Mercator kereskedésre ad lehetőséget, a Roma című akcióban pedig a Colosseumban körbe-körbe lépegetve különböző javak befizetésével a befolyásunkat növelhetjük, aminek következtében egyre több pártfogó segítségét kérhetjük (minél több a pártfogó-kapacitásunk, annál több pontot ér a játék végén).

A haladó játékról

Számunkra külön öröm, hogy kipróbálhattuk a játék haladó verzióját is - először kicsit tartottunk tőle, teljesen feleslegesen. Az Ave Roma esetén a haladó játék nem kibogozhatatlan szabályrendszert és hosszan elhúzódó partit takar, hanem egy olyan játékot, ami még pörgősebb, és amiben még több a lehetőség a pontszerzésre.

Ebben a játékmódban lehetőség van “kísérőakciók” kijátszására, illetve a kártyák sarkán szereplő ikonok gyűjtögetése plusz pontot adhat.

A kísérőakciók lehetőséget adnak, hogy olcsóbbá váljanak bizonyos lapok - ekkor a passzív kártyák (eredetileg csak pontot adó, vagy sima területlapka) újra felhasználhatók.

Verdikt

Az Ave Roma-t mindenképpen tapasztaltabb játékosok, főleg Stefan Feld-rajongók (The Castles of Burgundy, Macao, Notre Dame) figyelmébe ajánlom. A játéktempója feszített, árgus tekintetet és gyors újratervezési képességet kíván. Ez nem az a típusú játék, ami közben a társaság kedélyesen beszélget egymással, az Ave Roma inkább a halk szitkozódások és magvas bölcseletek játéka.

És hogy mit adtak nekünk a rómaiak?

A kör alakú táblán, az egyedi játékmódon, a furfangos kereskedésen, a csavaros gyűjtögetésen, a rugalmas játékidőn kívül, a karizmatikus pártfogókon és az ingyenes magyarországi szállításon kívül - kérdem én - mit adtak nekünk a rómaiak?

-KralleKralle

Ha tetszett az ajánlónk, és szívesen támogatnád a készítőket a Kickstarteren keresztül, vagy épp szeretnéd magadénak tudni a játékot, akkor kattints ide.

A játékot az A-Games bocsátotta a rendelkezésünkre, de ez a véleményünket nem befolyásolta. Ezúton is köszönjük a játékot, és szurkolunk a KS kampányért.