Lehet szeretni, lehet utálni, megkerülni viszont aligha lehetséges. Aki kíváncsi a rendszerváltás utáni magyar sci-fi, fantasy és geek szubkultúra alakulására, óhatatlanul belefut a M.A.G.U.S. szerepjátékba, a regényekbe és persze a márkához kapcsolódó legendákba, botrányokba, jogi hercehurcákba. Bár a M.A.G.U.S. szerepjáték üzleti szempontból rövid életűre sikerült, hatása a mai napig érezhető az asztali szerepjátékos szubkultúrában, még úgy is, hogy hivatalos kiadvány, új szabálykönyv már évek óta nem jelent meg.
Ha cinikusan akarunk hozzáállni, mondhatnánk azt is, hogy a M.A.G.U.S. üzleti értelemben eleve bukásra volt ítélve. Ha félretesszük a 90-es évek vadnyugati állapotokat idéző könyvkiadási körülményeit és a levelező tagozaton elsajátított kapitalista alapismereteket, amelyek a korszak magyar üzleti életet formálták, akkor is elmondható, hogy az egyre komolyabb videójátékok és egyéb asztali játékok térnyerésével az asztali szerepjátékos hobbi népszerűsége rohamosan csökkent a 90-es években. Elég csak csak TSR-ra, a Dungeons & Dragons eredeti kiadójának 1997-es csődjére gondolni, de eszünkbe juthat a korai Gyűrűk ura szerepjátékokat kiadó Iron Crown Enterprises is, amely ugyanezen évben húzta le végleg a rolót. Sötét korszak volt ez az asztali szerepjátékos hobbi történetben.
Aztán egyszer csak eltelt 30 év és mintha minden a feje tetejére állt volna. A Stranger Things óta gyakorlatilag mindenki érti alapfokon a szerepjátékos kifejezéseket, az online streamingeknek köszönhetően pedig népszerűbb és élőbb a hobbi, mint valaha. Újra releváns a szerepjáték és bár továbbra is a Dungeons & Dragons számít a hobbi zászlóshajójának, a kis független kiadók is képesek felszínen maradni.
A M.A.G.U.S. esetében azonban elmaradt a visszatérés, legalábbis szerepjátékos fronton. Próbálkozások, ígéretek persze voltak, a Kalandorok Krónikái azonban soha nem folytatódott abban a formában, amely talán kijárt volna egy ilyen erejű és hatású szerepjátéknak és nem utolsó sorban márkának. Joggal merül fel a kérdés, hogy miért alakult így a M.A.G.U.S. sorsa.
Ez pedig egy olyan történet, amely túlmutat a geek szubkultúra határain; bár minden Novák Csanád és Nyulászi Zsolt közös világának megalkotásával kezdődött, a Kalandozók Krónikái nemcsak a különböző hősök miatt izgalmas történet, hanem éppen azok miatt az emberi sztorik miatt is, amelyekben ott volt a korszellem felismerése, az alkotók naivitása, a barátság és az üzlet érdek szembenállása és egy végső soron beváltatlan ígéret.
A M.A.G.U.S. szerepjáték megjelenésének 30 éves évfordulója alkalmából ezért úgy gondoltuk, hogy magukat az alkotókat fogjuk kérdezni Magyarország legnépszerűbb szerepjátékának alakulásáról, és hogy egy kicsit mi is haladjunk a korszellemmel, mindezt egy podcast formájában tárjuk most elétek, rögtön két felvonásban. Az első epizódban Novák Csanáddal, a Valhalla Páholy egykori vezetőjével beszélgettünk a korai évekről és a M.A.G.U.S. szerepjáték alakulásáról, a folytatásban pedig Nyulászi Zsoltot, a játék társalkotóját kérdeztük tapasztalatairól.
Ez tehát már nem a Dice & Sorcery. Ez itt a Nörd. Hallgassátok:
UPDATE:
Időközben megjelent a második epizód is, amelyben Nyulászi Zsolttal beszélgettünk. Itt tudjátok meghallgatni:
Korábbi cikkeink M.A.G.U.S. témában:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
