A Magyar népmesék című rajzfilmsorozat egy csoda. Tökéletesen bizonyítja, hogy a néphagyomány történetei a mai napig képesek minket szórakoztatni, megnevettettni vagy éppen elgondolkodtatni. Persze ehhez kellett Jankovics Marcell is, aki jó ízléssel, értő kézzel ültette át az eredetileg főleg szájhagyomány útján terjedő történeteket egy új médiumra.
Talán nem is túlzás azt állítani, hogy a Magyar népmesék sajátos esztétikája, motívumrendszere, játékossága és nyelvezete valami olyasmit teremtett, amivel újabb és újabb nemzedékek számára teszi elérhetővé saját kultúránk egyre nehezebben fellelhető kincseit, de ami még ennél is nagyobb érdem, hogy ezeket sikeresen be is építette és építi a köztudatba. Ezt a jelleget tökéletesen szemlélteti Márton Ádám Márton nagyszerű Star Wars - Magyar népmesék mashupja, ami néhány hónappal ezelőtt az egész magyar sajtót bejárta.
A fentiekből egyértelműen kisejlik, hogy a magyar népmesék kiváló alapanyag, amit a játékok világában is érdemes lehet felhasználni. Lenhardt Balázs, a nagy sikerű Kard és Korona társasjáték fejlesztője pedig élt a lehetőséggel, és be is vezette népmeséinket az asztali játékok világába. Nézzük meg, milyen is lett a Magyar népmesék - A társasjáték!
Hozott is, meg nem is
A Magyar népmesék - A társasjáték esztétikai szempontból a Jankovics-féle rajzfilmsorozatra épül, ami több szempontból is nagyszerű döntésnek bizonyult. Egyrészt olyan vizuális markerekkel dolgozik, amelyeket jól ismerünk és szeretünk, és alapvetően rendelkeznek azzal a játékossággal, ami egy fiatalabb korosztály számára készült társasjátéknál elengedhetetlen jellemző.
Ugyanezek a képek azonban nemcsak a gyerekekkel, hanem azok szüleivel és a fiatalabb felnőttekkel is hatékonyan kommunikálnak: A Magyar népmesék - A társasjáték illusztrációi egyszerre frissek, élénkek, de kellően nosztalgikus benyomást is keltenek, Gracza Balázs fantasztikus munkát végzett; mind a tábla, mind a komponensek nagyszerűen mutatnak. A doboz tartalma
dizájn szempontból tehát kifejezetten ízléses, simán felveszi a versenyt a legnagyobb külföldi gyártók játékaival is.
A régi és új kettőssége egyébként a játékmechanikán is tetten érhető. A Magyar népmesék - A társasjáték egy egyszerű “dobok és lépek” mechanikára épül, ami egy igen erős retro ízt kölcsönöz az élménynek, de Lenhardt ezt megbolondította a modernebb játékokra jellemző elemekkel is, amivel ügyesen sikerült csavarni a klasszikus és egyben egy picit öregecske formulán.
Kezdődik a mese
A játékban a magyar népmesékből ismert szereplőket irányíthatunk, akik amellett, hogy reprezentálnak minket a játékban, különböző speciális képességekkel is rendelkeznek, amelyek természetesen segítenek minket a kaland során, így nem pusztán szimpátia alapján érdemes kiválasztani a nekünk tetsző hőst. Minden szereplőnek van saját karakterlapja, aminek segítségével a nálunk lévő tárgyakat rendszerezhetjük, illetve kapunk egy kis leírást is az általunk választott hősről.
A játék megnyerése minden játékos számára más és más feltételhez kötött, ugyanis mindenkinek húznia kell egy küldetéskártyát (vagy mesekártyát), ami jellemzően eltérő feladatokat is jelent. Itt persze nem kell túl nagy különbségekre gondolni, az alapvető séma mindig ugyanaz: keresd meg x varázstárgyát, vidd el y-nak/küzdj meg z-vel, majd juss be a várba. Nem túl bonyolult, de tekintettel arra, hogy a fiatalabb korosztály számára készült a játék, tökéletesen jól működik és kellő változatosságot ad, ami mindenképpen pozitívum, ráadásul ez egy
igen jelentős újdonság is azon játékosok számára, akik eddig a Rizikó-Monopoly-Scrabble szentháromságában mozogtak.
Mindezek mellett a küldetéskártyás megoldás tök jól rájátszik népmesei alapanyagra, hiszen a játékosok tulajdonképpen egy-egy mesét “játszanak végig”. A küldetéskártya húzása után mindenki megtölti batyuját az indulókészlettel, ami két pogácsát, egy-egy jó tanácsot és aranypénzt jelent, illetve mindenki választ egy induló tárgyat, és kezdődhet is a kaland!
Mese, mese, mátka
A mesékhez begyűjtendő tárgyakat a táblán szétszórva találhatjuk meg; egy-egy küldetés során szinte teljesen be kell járnunk a játék világát, ami a fent említett kockadobások segítségével történik. Itt is van egy kellemes csavar, nevezetesen az, hogy alapesetben egy speciális hatoldalú dobókockát használunk a mozgáshoz, amelynek a 6-os oldala üres. Amennyiben üreset dobunk, magunk választhatunk, hogy 1-től 5-ig mennyit lépünk. Ez mindenképp jópofa dolog, ráadásul ettől kevésbé uralkodik el az emberen az az érzés, hogy pusztán a szerencsének köszönheti az előrehaladását. Utóbbi jelleget erősíti, hogy a dobások mellett pogácsák elfogyasztásával is változtathatunk a lépések számán, amit fontos figyelembe venni, hiszen általában a tábla meghatározott pontjait kell elérnünk, ami igen nehézkes lehet, ha pusztán a dobásokra apellálunk. A pogácsa azonban fogyóeszköz, ugyanis útközben, amikor átlépünk egy-egy piros mezőn, el kell dobnunk egyet. A játék ezzel szimulálja az idő múlását és a befektetett energiát, hőseink néha megéheznek, ha túl sokat mászkálnak. Nagyon tetszett ez az ötlet, mert ad egy plusz izgalmi faktort a játéknak, és egy picit rákényszerít minket, hogy ne ész (és finom pogácsa) nélkül mászkáljunk a nagyvilágban, ugyanis akinek kifogy a készlete, negatív módosítókat kap a lépéseire.
Van egy kék színű, hagyományos hatoldalú dobókocka is, amivel szintén léphetünk, ám ezt csak akkor használhatjuk, ha a táblán kék mezőre lépünk. A lépéseink számát még befolyásolhatja az is, hogy épp merrefelé járunk a világban, így néha kaphatunk negatív módosítókat is, ám különböző varázstárgyakkal ezeket orvosolhatjuk.
A táblán persze nem csak varázstárgyak vannak szétszórva: néha a játékosoknak szerencsét kell próbálniuk, jellemzően olyan helyeken, ahol valamilyen mesebeli lény, szereplő található.
Ekkor egy nyolcoldalú dobókockával kell dobnunk, amelynek eredményét az is befolyásolja, hogy az adott lény milyen módosítóval rendelkezik (ez lehet negatív és pozitív egyaránt). A dobás pogácsát, jókívánságot vagy varázstárgyat is eredményezhet, de alacsony érték esetén lehet, hogy ki kell maradnunk a következő körből, vagy súlyosabb büntetést kell elszenvednünk. A szerencsedobás értékét is befolyásolhatjuk meglévő varázstárgyainkkal, illetve jó tanácsainkkal, így aki nincs jóban Fortunával, valamelyest tudja kompenzálni a dobásait, tehát érdemes spájzolni és jól meggondolni, hogy használjuk fel eszközeinket.
Miután rendesen bejártuk a világot, és összegyűjtöttünk mindent, ami szükséges a győzelemhez, elindulhatunk a várba, ahová csak akkor léphetünk be, ha 8-ast dobunk a szerencsekockával. Szerencsére tárgyainkat és jó tanácsainkat ezeknél a dobásainknál is használhatjuk, így az áhított 8-as kidobása egyáltalán nem lehetetlen küldetés, ráadásul minden sikeretlen próbálkozás után újabb jó tanácsokat kapunk, amivel körönként jelentősen növeljük a bejutási esélyeinket. Értelemszerűen az nyer, akinek elsőként sikerül bejutnia a várba. Dióhéjban tulajdonképpen ennyi lenne a játék.
A fekete(kő)leves
A Magyar Népmesék - A társasjáték nem a világ legbonyolultabb játéka, de ezzel nincs is semmi gond. Lenhardt Balázs kihozta a maximumot a játékmechanikából és jó ízléssel gazdagította a játékot olyan elemekkel, amivel modernebbé és szavatosabbá varázsolta az élményt. Ez persze nem jelenti azt, hogy a Magyar Népmesék - A társasjáték ideális választás lenne a szürkepólós gamerek számára, ahhoz mindenképp túl egyszerű, de ugye nem is ők voltak a célcsoport. A játékosok közötti interakció nem jellemző, de ezt egyáltalán nem sorolnám a hibák közé, azonban mindenképp fontos megjegyezni, hogy mondjuk egy Munchkin-parti után nem feltétlen ajánlatos a Magyar Népmesékkel folytatni a game nightot.
A Magyar Népmesék - A társasjáték ettől függetlenül nagyon jól működik, mindegyik játékest szórakoztató volt, csak azt sajnálom, hogy a fiatalabb korsztály képviselőivel nem tudtam kipróbálni a játékot, kíváncsi lettem volna, hogy nekik hogy ízlik a “hamuba’ sült pogácsa”.
Most viszont rá kell térnünk azokra a dolgokra, amelyek kevésbé tetszettek…
Az igazi gondok nem is konkrétan magával a játékkal vannak, hanem a szabályfüzettel, ami egyértelműen az egész doboz leggyengébb eleme lett. A kisebb-nagyobb helyesírási és szerkesztési hibák már önmagukban egy új változatért kiáltanak, ám sajnos tartalmilag is ráférne egy jelentős átdolgozás a szabályfüzetre.
A szabályfüzet nagyon nehezen használható, rosszul van felépítve, és egyszerűen nem képes jól átadni a játék lényegét, annak egyszerűségét, emiatt az első próbálkozások kicsit botladozósra sikerültek, de az is lehet, hogy csak én vagyok helikopter. Szerencsére a szabályok tisztázása könnyedén orvosolható manapság, én legalábbis nagyon örülnék egy online elérhető, javított változatnak.
A legfájóbb azonban az, hogy
ezek a fránya helyesírási és szerkesztési hibák sajnos a karakterlapokon is megjelennek, ami egy ilyen tematikával megáldott játéknál egyszerűen megengedhetetlen.
A vesszőhibák, hiányzó ékezetek sajnos rontanak az összképen, és méltatlanul könnyű támadási felületet teremtenek, hiszen ezeket a hibákat egy kis odafigyeléssel könnyedén ki lehetett volna küszöbölni. Az egyik karakterlapon találtam olyan mondatot, aminek konkrétan lemaradt a vége, a szabályfüzetben pedig néhány mondat rossz helyen szerepel. Ezek a hibák persze nem teszik lehetetlenné a játékot, de amikor beléjük ütközünk, talán joggal húzzuk a szánkat.
Verdikt
A Magyar Népmesék - A társasjáték egy csoda lehetett volna. Kiváló témaválasztás jellemzi, ízléses a dizájn és élvezetes a játékmechanika. Elsősorban családi körben aratott sikert, de ez jól van így. Úgy érzem, ennek a játéknak ez volt a legfőbb célja, és ezt tökéletesen tudja is teljesíti. Egyedül a szabályfüzetben és a karakterlapokon felbukkanó szerkesztési és helyesírási hibákkal akadnak problémáim, de ezekkel együtt is egy nagyszerű játékról beszélünk, amit bátran ajánlok mindenkinek. Bízom benne, hogy lesz második kiadás, és a készítők javítják a hibákat, mert akkor nyugodt szívvel mondhatom, hogy a Magyar Népmesék - A társasjáték valóban egy csoda.
-Cae
Nagyon köszönjük Lenhardt Balázsnak, hogy rendelkezésünkre bocsátotta a játékot!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.