“Rengeteg lehetőség, minimális szerencsefaktor” - ezzel a felütéssel kezdtem a cikkem, amikor az Ave Roma című társasjátékot vettem górcső alá és úgy tűnik ez a mondat Szőgyi Attilával kapcsolatos mottónkká is válhatna, ugyanis ez a Prehistoryra is igaz.

This post is also available in: English.

A Prehistory egy összetett, rengeteg fa kockával operáló középnehéz stratégiai játék, amiben a játékosok egy-egy kőkorszaki emberekből álló csoport mindennapjait és fejlődését követik végig. Fizikai valójában nagy dobozos, súlyra is nehéz játékról van szó központi táblával, térképpel, lapkákkal, jelölőkkel, kártyákkal és fa játékelemekkel. Maga a játék része rengeteg újdonságot, egyedi megoldást tartogat, ám ahhoz, hogy igazán élvezetes legyen, muszáj időt áldozni az elmélyedésre.

Az euró típusú játékoknál nem elvárás, hogy a szemnek kedves legyen, de valljuk be, nem gond, ha jól néz ki. Szerencsére a Prehistory esetében nincs ok az aggodalomra: a doboz borítója is pofás, a játéktáblára is kellemes ránézni és nincs ez másképp a komponensekkel sem. Emellett nem nehéz eligazodni a táblán és az alkatrészek között, nem túlzsúfolt, abszolút világosak az ikonok és mindennek megvan a maga helye. A központi tábla jól végigvezet a játékon, nincs szükség közben a szabálykönyv bújására.

A játék nagy helyigényű, egy átlagos étkezőasztalon (70*140), hárman épphogy el lehet férni, ugyanakkor igényel némi ágaskodást, átnyúlkálást egymáson, ha mindenki mindent el akar érni. A játék három helyszínen zajlik: a központi táblán, ahol az akcióválasztás és akciózás is folyik, a játékosok saját tábláin, ahol gyűlnek a tokenek és a jelölők, és egy előre megépített térképen. Rengeteg akcióhelyszín van, ahol az évszakoknak megfelelően kell cselekedni és ennek következtében minél több pontot gyűjteni.

Apropó, pontok - a Prehistory abszolút pontsaláta típusú játék (ebben van egy kis Feld utánérzés), ennek az a fő oka, hogy sokféle akciót lehet végrehajtani egy-egy forduló alatt és még azon belül is duplázhatunk az évszakoknak köszönhetően. Játék során és a végén is szerezhetünk győzelmi pontokat, amit a központi táblán kell lelépni.

A szabály valójában nem túl bonyolult, viszont tény, hogy a Prehistory többféle játékmechanizmust is vegyít, ám a játék nehézségét az adja, hogy rengeteg felé kell figyelni és ügyesen kell beosztani a nyersanyagokat illetve az akciópontokat. Ez utóbbi adja a játék sava-borsát, nézzük, hogy miről is van szó.

A kőkorszak és az évszakok

A Prehistory öt fordulóra és azon belül négy évszakra osztható: télen töltjük fel a központi tábla és a saját táblánk készleteit, ekkor dől el a játékos sorrend is, tavasszal történik az akcióválasztás és a nyersanyagokkal való akciózás, nyáron az akciójelzőkkel gazdálkodunk, ősszel lehet a térképen terjeszkedni - majd kezdődik minden elölről.

Az, hogy egy játékban van nyersanyag és akciójelző, az teljesen szokványos, de a Prehistoryban egészen különlegesen alakul a színes kockák sorsa.  A központi tábla tavasszal és nyáron virágzik, tavasszal a játékosok nyersanyagokat kapnak a saját táblájukon lévő időjárás jelölő szerint, illetve az oszlopokra is felkerül egy-egy nyersanyag bizonyos színben (de ez majd nyáron lesz érdekes).

A játékosok úgy választanak akciót, hogy egy bármilyen színű kockát befizetnek az oszlop aljára (ahol két hely van), és az oszlop színének megfelelő helyszínen további nyersanyagok befizetésével akciózhatnak, ez az évszak a különböző színű kockáknak kedvez.

Ha egy oszlop mindkét lábán van már nyersanyag, akkor az az oszlop ebben a körben tavasszal nem használható már.

A nyár azzal kezdődik, hogy az oszlopok lábán lévő nyersanyagokat fel kell tolni az oszlop áthidalójára, ekkor azok többé már nem nyersanyagnak, hanem akciójelzőnek számítanak.

Tehát, amit az előző körben vetettünk, azt aratjuk most be: a játékosok a körsorrenddel ellentétesen felmarnak az oszlopok tetejéről egy-egy halom kockát, amit a sziklarajz alatt található napsugaras készletbe tesznek és a nyár során ezzel gazdálkodva akciózhatnak.

Ekkor az akcióhelyszíneken azonos színű kockákkal lehet pontokhoz jutni.

Így ha, az eltervezett akciót tavasszal nincs módunkban végrehajtani, mert nem úgy áll a szénánk, alakulhat úgy a játék, hogy nyáron játszi könnyedséggel megléphetjük a dolgot.

 Ősszel nem a központi táblán, hanem a térképen zajlanak a történések, ekkor van lehetőség, terjeszkedni, vándorolni, tábort építeni vagy éppen sokasodni.

 A központi táblán találhatóak az akcióhelyszínek, középen a Stonehenge-hez hasonlatos akcióválasztó helyszín, a bal sarokban a pontozósáv, majd jobbra tőle az első akcióhelyszín a

• Sziklarajz

lapkalehelyezős mini játék, nyersanyagért vásárolt lapkadarabot kell lehelyezni a saját táblánkon lévő mezőre, élszomszédság esetén jutalom jár érte, a játék végén pedig oszlopért/sorért győzelmi pont

• Gyűjtögetés

6 különböző élelmet gyűtjthetünk, amik párba rendezve akciópontokat érnek, illetve a játék végén az azonos típusú szettekért jár a pont

• Szertartás

Sámánok táncolnak a tűz körül nyersanyagért cserébe, a tánc jutalma a szertartáskártya, ami célkártyaként szolgál és a rajta szereplő feltételek teljesülésekor a játék végén X pontot ér

• Halászat

A tárcsa alsó részén lévő nyersanyag(ok) befizetésével lehet halászni, játék közben és a játék végén egyaránt jár a halászatsávon való elhelyezkedésért jár győzelmipont

• Vadászat

A tárcsa felső részén (igen a halászattal közös a tárcsa) lévő nyersanyagok befizetésével vehetünk magunk elé egy vadászat kártyát, amin vagy nyom vagy állat szerepel. Az állatért rögtön jár a rajta lévő győzelmi pont, az összetartozó nyom-állat kártyákért a játék végén jár győzelmi pont

• Vándorlás

Ezzel az akcióval kerülhetnek fel emberek a térképre, 1 nyersanyag befizetésével maximum 2 ember kerül fel, 2 nyersanyag befizetésével 3.

 Nyáron az összes akción együtt mennek végig a játékosok, a kezdőjátékosnak van joga mindenhol először akciózni, ha él vele egyáltalán.

Őszi térkép

A térképen történő játék, jelentősen eltér a központi táblához kapcsolódó játéktól, a közös pont a tavasszal is használatos nyersanyagok/kockák. Érdemes hagyni belőlük, ha szeretnénk mozogni a térképen, hiszen annyi lépést enged meg a játék, ahányas értékű nyersanyagkockát fizetünk be a közös készletbe.

A barangolás során, extra nyersanyaghoz vagy épp akcióponthoz juthatunk a gyűjtögetéssel, megalitokra tehetünk szert, vagy tábort építhetünk. A táborépítéssel új ember kerül a készletbe, agy egyre gördülékenyebben lehet tevékenykedni ősszel, a megalitok a játék végén érnek pontokat.

A tárcsák és a szerencse

A Prehistoryban is akad némi szerencsefaktor, ezzel nincs is semmi gond, érdemes Fortunára bízni valamennyit a játék folyásából, hogy igazán izgalmas legyen.

A szerencse fiai a játékban a tárcsák, amiknek a fizikai megvalósítása is baromi ötletes, egyszerű és jól működik. A tárcsát egy luk, egy fakorong (nagggyon euróóóó) és egy lukas hexa lapka alkotja. Több ilyen tárcsa is van játékban a központi táblán és a játékosok tablóján is, ez határozza meg az értéket és a nyersanyagot amit az adott helyszín ad, vagy épp azt, hogy mit kíván az akció.

Viszont úgy tűnik a szerző gondolt azokra is, akik szeretnék még inkább a saját kezükben tartani a játékot, a fejlődéspontok elköltése pontosan ezt a célt szolgálja. A játék során szerzett fejlődéspontokat (pl. sziklarajzzal) elkölthetjük arra is, hogy ezeket a tárcsákat céljainknak megfelelően átforgassuk, vagy nyersanyagra/akciójelzőre tegyünk szert.

Verdikt

Ha tetszett az Ave Roma, nagy eséllyel szeretni fogod a Prehistoryt is, igazi agyégető darab, ami rengeteg tervezést igényel a játék során, ugyanakkor nagyon kell figyelni a hirtelen adódott helyzeteket is. A rengeteg akcióhelyszín miatt nehéz tétlenkedni, ráadásul az akciózás közben szerezhető nyersanyag vagy akciójelzők szuper kombókra adnak lehetőséget.

A Prehistory 2-4 játékos részére nyújt szórakozást, gyakorlott játékosoknak ajánljuk, akik szeretnek elmélyedni egy-egy játékban. Már ketten is élvezetes, hárman-négyen van igazán nagy tétje a körsorrendnek, illetve ekkor kerül be a legtöbb kocka, hatalmas versenyt okozva.