Dice & Sorcery

A gondolkodó geekek blogja

Trónok harca | Fattyak csatája
Tömény unalom vagy tömör adrenalinbomba?

game-of-thrones-609h.jpg

Tegnap debütált a Trónok harca hatodik évadának kötelező csatás epizódja, ami sok szempontból fergetegesen jó lett, ám néhány igen komoly hibát is vétett. Nézzük meg, mik is voltak ezek.

Tényleg ez volt a legjobb?

A nemrég debütált új rész, az átlagosnál is hosszabb Fattyak Csatája felrobbantotta az IMDB-t: a rész jelenleg 10-es értékelésnél tart, van olyan rajongó, aki egyhuzamban háromszor is megnézte, és ódákat zengenek róla - noha a rész korántsem lett annyira jó, mint azt sokan leírják. Igaz, kétség kívül a jobb részek közt van, de számtalan apró hibát, és két kifejezetten nagy bakit is elkövettek az alkotók, így biztosan nem a „legjobb sorozatrész a televíziózás történetében”, mint ahogy azt egyesek hirdetik. Fanyalgás helyet nézzük meg a tényeket, hogy miért volt szuperkirály, és miért volt vacak a Fattyak Csatája.

A spoilermentes övezetnek itt vége

Nem csak csata

A legtöbb csatás epizóddal az a gond, hogy élesen megosztja a közönséget: nagy részük oda van érte, de akik a lélekfejlődést és az intrikát szeretik a Trónok Harcában, azok unottan nézik végig a látványos, ám rendszerint elhúzódó öldöklést, és szinte csak a végkifejletről vesznek tudomást. Nos, ez a rész NEM ilyen volt. Az elején csatán kívül láthattunk intrikát, ahogy a Sárkányok Úrnője elbánik a mesterekkel, majd egyezséget köt a Vas Szigetek trónfosztott úrnőjével. A beszélgetések élezettek, a beszólások karakterhűek és szellemesek, a fordulatok nem épp kiszámíthatóak (egészen a csatáig) - szóval akinek nem kenyere a csihi-puhi, az is kellően el tud rajta szórakozni.

Na, de a csata!

Ezt a részét az évadnak két nagy csatának harangozták be, pedig gyakorlatilag csak egy volt. Az első kimerült abban, hogy megjelent a lovas horda és a 3 sárkány példastatuálásképp kivégzett egy hajót (miért is olyan fontos a légi fölény egy tengeri ütközetnél, ugye?). A második viszont felemésztette a rész majd kétharmadát, és ezt a csatát, a Fattyak Csatáját egyértelműen és fölényesen Ramsay nyerte. Sansa elmondta Snownak hogy mit ne csináljon, de ő szokás szerint nem tudott semmit, és pontosan azt csinálta, amitől a húga óvta őt, mikor megölték az öccsét - és ezzel lemészároltatta az egész seregét. Ramsay pedig akármekkora kegyetlen fenevad, remek taktikus és minden érdeme megvolt ahhoz, hogy kitűzze minden ellensége fejét a falra… hacsak nem jelenik meg az utolsó pillanatban Kisujj a völgy lovagjaival, és dózerolnak le mindenkit.

Pozitívumok

Remek volt a csata dinamikája: a semmiből előtűnő ellenfelek, a lovasok elementáris erejű becsapódásai, a sárban egymáson való gázolás, a (kissé eltúlzott) hullahegyek, a tény, hogy szinte ösztönből kell reagálnod dolgokra - Snow egyszer véletlenül le is vágja egy szövetségese katonáját. A taktikai tanácsot, ás annak Stark részről való összeomlást remekül összehozták, és az is érthető volt, hogy Ramsay miért áldozza be a lovasságát a biztos győzelem érdekében - a pajzsfal pedig egyenesen kiváló volt (az, hogy a körbekerítésüket csak halként tátogva nézték a Starkok, már annyira nem). A vívásokban nem volt pörgés, nindzsázás, nem volt hősködés, 80-90 százalékban a realitást tükrözték, amely hatalmas szó egy ilyen produkcióban. Akcióban, kiömlő belekben, harci fordulatokban nem volt hiány - ám volt benne néhány kisebb, és két hatalmas baki.

bbs_2.png

Negatívumok

Tekintsünk el az olyan apróságoktól, minthogy Szellem említés szintjén sem volt jelen, vagy hogy Sansa azt a mondatot mondja vissza a végén Ramsey-nek, amit nem is hallhatott, mert előbb ment el a „megbeszélésről” - hiszen magával a csatával is voltak problémák. Az egyik az, hogy szintem minden harctéri fordulat kiszámítható volt, pontosan tudtuk ki fog életben maradni, ki fog meghalni - ami nem éppen egy Trónok Harcához illő dolog. De akadtak technikai problémák is.

Az első az íjászok: a csata vége felé Ramsey mellől eltűnt minden katona, ami azt jelenti, hogy az íjászok is kardot ragadtak, és lementek kaszabolni – amihez egyébként abszolút nem értenek. Az íjászok ugyanis a középkorban, a hagyományos seregekben kizárólag távolsági egységek voltak, akiknek a rövid kardjuk csupán végső eshetőségként szolgált - vagyis biztosan nem mennek be a csatába vagdosódni, hanem várnak az uruk mellett. A vadaknál még elképzelhető a kettős szerep, hiszen ők egy teljesen más hadviselést képviselnek.  De nyilván a rendezők nem lehetnek hadtörténészek, így ezen is lépjünk túl.

Az egyetlen megmaradt óriás sokszor igen bénám mozgott, néha csak kalimpált. Valamiért most nem sikerült mindig jól megjeleníteni a harctéren - ami azért is érthetetlen, mert más jelenetekben hozta a formáját. A Stark fiúnak annyi esze sem volt, hogy cikk-cakkban próbáljon futni a nyilak elől – szimplán buta volt? Újabb hadszíntéri figyelmetlenség: a lándzsákban el kellett volna azért esnie jó pár lovagnak (bármennyire is kevésbé epikus ettől a jelenet). Főleg hogy kétszeres dupla sorfal volt, így a felük akár meg is fordulhatott volna, amit valamiért szinten nem tettek meg - pedig ez csupán életösztön, és idejük lett volna rá.  

bbs_3.jpg

A két legnagyobb hiba

Az egyik legnagyobb baki mégiscsak a csata vége volt, rögtön azelőtt, hogy megjelentek a völgy lovagjai: annyi ideig mutatták a Starkok reménytelen helyzetét és annyira lassan jöttek a Boltonok emberei, hogy az már fájó volt. Ennyi idő alatt simán lemészárolhattak volna ott mindenkit, de ők nem csinálták, mert… mert úgy nem olyan drámai? Ebből fél perccel kevesebb, és az embernek nem lett volna olyan érzése, hogy a rendezők most valamit nagyon le akarnak nyomni a nézők torkán.

A másik komoly félrenézés az utolsó előtti jelenetben volt, amikor Ramsay poénból nyilakat lövöldöz John pajzsára - merthogy nem őt célozta, az biztos. Semeddig nem tartott volna lábon lőnie, elvégre az íjjal való célváltoztatás sokkal gyorsabb, minthogy a pajzsot le lehessen vinni odáig -  és ha le is viszi, akkor egy újabb apró változtatással fejbe lehet lőni az illetőt. Nem tudom, hogy azt miért rakták bele, de abszolút semmi értelme nem volt azon kívül, hogy megmutassák: Ramsay mennyire nem tud íjászkodni (amit a történet szerint egyébként remekül tud).

Ti hogy vagytok vele? Egyetértetek? Szerintetek melyik volt a legjobb és a legrosszabb jelenet a részben? Kommentben várjuk a hozzászólásokat!

A bejegyzés trackback címe:

https://diceandsorcery.blog.hu/api/trackback/id/tr798827144

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Aquarius 2016.06.22. 01:04:36

"noha a rész korántsem lett annyira jó, mint azt sokan leírják" - LOL

Lefordítom: "Nekem nem tetszett annyira, mint sokaknak."

2016.06.22. 10:47:10

A kíméletlen, fikázó hangvétel kissé banálisan hat, hogy tele van az írás suta fogalmazási, gépelési, helyesírási hibával. Baszki, Jókai több száz oldalakat írt tele hiba nélkül... Lehet úgyis, mint ahogy cikk-cakkban is lehetne futni...:)

London2009 2016.06.22. 12:51:05

Olyan hulyesegeket sorolsz fel, hogy az szinte mar faj. Eszmeletlen resz volt. Alig tudtam aludni utana, masnap ujbol meg kellett neznem. Mi ertelme van egy ilyen “kritikanak”? A legszomorubb, hogy mit keres ez az Indexen? Ah! Igazi kakan is csomot kereses. Minek nezed egyaltalan! Grrr!

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2016.06.22. 13:44:11

@London2009:

Speciel a comment blogon is szétszedték tegnap egy csomóan, mert sajnos tényleg akadtak banális hibák.:( Én is szeretem nézni a sorozatot, de ez nem egyenlő azzal, hogy nem látom meg az ordító hibáit.

Facebook oldaldoboz

Utolsó kommentek

süti beállítások módosítása