A kooperatív társasjátékok korát éljük, és talán nem túlzó állítás, hogy a műfaj egyik legfontosabb úttörője és egyben legnépszerűbb képviselője Matt Leacock 2008-ban megjelent Pandemic című mesterműve. Az itthoni közönség szerencséjére a játék elérhető magyarul, sőt, nemrégiben hazai kiadást kapott első kiegészítő is, mely a Pengeélen címet viseli. Ez azért elég jó apropó, hogy górcső (ha-ha!) alá vegyük, miért is olyan élvezetes víruskockákat irtva közösen megmenteni a világot, nemde?

Társasjáték-szüzek (ide nem számít a Monopolyval, Rizikóval meg Ki nevet a végén?-nel szerzett “tapasztalat”) fülében elsőre talán furcsának csenghet a kooperatív társasjátékok fogalma, pedig ha jobban belegondolunk, nincs is annál jobb móka, mint közös erővel küzdeni valamilyen magasztos cél érdekében. Na de hogyan tudhat egy hagyományos értelemben vett táblás játék igazi kihívást jelenteni a csapatnak a digitális korban, ahol megannyi eszköz és szoftver áll rendelkezésre, hogy sokkal részletesebb és pontosabb szimuláció segítségével nehezen megoldható helyzet elé állítsa a játékosat? A Pandemic válasza erre: két pakli kártyával.

Játékmenet

A Pandemic egy 2-4 fő számára nagyjából 45-60 perces szórakozást nyújtó kooperatív társasjáték, melyben célunk, hogy szeretett planétánk vírustanyává változása előtt négy különböző betegség ellenszerét időben kifejlesszük. Nyerni csakis így lehet, míg veszíteni többféleképpen is, a játék pedig mindent bevet, hogy ezen utóbbi következzen be.

A játék során a dobozban található hét karakter egyikének bőrébe bújva próbáljuk megmenteni a világot. Ez nem csupán formaság, ugyanis mindegyik szerepkártya más és más speciális képességgel ruházza fel játékosokat, ezek megfelelő kihasználása pedig elengedhetetlen a végső győzelemhez. A hőseinket jelképező bábuk egy világtérképen vannak jelen, amelyen több város ki van emelve, melyeket a szárazföldi és tengeri útvonalak (v.ö.: vonalak) kötnek össze. A városok a négy különböző színében “pompáznak”, első körben ezekhez a színekhez tartozó víruskockákkal fertőződhetnek meg.

Apropó, víruskockák! A doboz minden színűből 24 darabot tartalmaz, számuk pedig véges. Ha tehát bármelyik is elfogyna: vesztettünk. Ezek elsősorban a fertőzéspakli kártyái által kerülnek játékba, az első kör előtt rögtön 9 kártya felhúzásával fertőződik meg ugyanennyi számú város (az első három kártya három víruskockát rak egy városba, a második hármas kettőt, míg az utolsó három “csak” egyet). Egy városban legfeljebb három víruskocka lehet, ha egy negyediknek kéne felkerülnie, akkor kitörés következik be. Ekkor már nem az adott város fertőződik tovább, hanem minden szomszédos helyszín kap 1-1 kockát. A játék kegyes velünk, ugyanis nem engedi, hogy végignézzük a világ ilyetén való pusztulását. Ha megtörtént a nyolcadik kitörés is: vesztettünk.

De mit tehetünk, hogy a fentiek ne következzenek be? A játékot mindenki játékosszámtól függően adott számú játékoskártyával kezdi. A legtöbb kártya a fertőzéspakliból érkezőkhöz hasonlóan színes és egy város nevét tartalmazza, ezeket pedig több dologra is használhatjuk (erre lejjebb kitérek még). A színes kártyákon kívül a kezünkbe kerülhetnek még eseménykártyák is, ezek pedig rendkívül hasznosak tudnak lenni, ugyanis nem számítanak akciónak, és a játék során bármikor kijátszhatóak.

Ha megvagyunk az akciónkkal, akkor még kell húznunk két lapot a játékoskártyák paklijából (ha hétnél több lenne a kezünkben, akkor ritkítanunk kell), illetve a fertőzéspakli is akcióba lép: annyi lapot kell húznunk, ahányat a Fertőzésmutató sáv jelöl, minden város kap egy újabb kockát.

Azt hihetnénk, hogy ennyivel megússzuk a játékot, de NEM.

A meglepetés a körünk végén jöhet, ugyanis a játékoskártyák paklija a választott nehézségi foktól függően, viszonylag egyenlő eloszlásban tartalmaz járványkártyákat. Ha ezek a kezünkbe kerülnek, három dolog azonnal megtörténik:

1. Emelkedik a fertőzés szintje, ilyetén idővel egyre több város fertőződik a játékosok köre végén
2. A fertőzéspakli legalsó kártyáját kihúzva egy újabb város fertőződik három víruskockával.
3. Fogjuk a fertőzéskártyák dobópakliját, bekeverjük és a pakli tetejére tesszük.

Ez a legutóbbi lépés a játék legszemetebb és legzseniálisabb mozzanata, a gyanútlan játékosok szívatásának csimborasszója. Mert mi is történik? Újra azok a városok fognak fertőződni, amelyekkel eddig is meggyűlt a bajunk, de legalább nagyjából tudjuk, hogy mire kéne figyelni a következő körökben.

Veszíteni élvezet

 A játékmenet leírása remélem megfelelőképp átadja, hogy a Pandemic viszonylag egyszerű szabályrendszere ellenére milyen brutálisan nehézzé teheti meg a világ megmentésére szánt szűk egy óránkat. A játék folyamatos feszültségben tartja a csapatot, mivel sosem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy milyen kártyák fognak feljönni a két pakliból a kör végén. Simán előfordulhat, hogy egy könnyűnek ígérkező parti csúnya vereséggel végződik, ahogyan az is, hogy egy reménytelennek tűnő helyzetből kikeveredve végül sikerül a negyedik járvány ellenszérumát is kifejlesztenünk. Ezek pedig kivétel nélkül emlékezetes pillanatok, és általában egy Pandemic parti után a csapat kéri is a következőt, főleg ha elsőre legyőz minket a játék. Ez pedig az első alkalmakkor borítékolhatóan így lesz.

A penge élén

Ha úgy érezzük, hogy az alapjáték három nehézségi szintje nem jelent elegendő kihívást lelkes csapatunk számára (vagy csak szeretnénk némi újdonságot hozni a Pandemicbe), akkor érdemes beruházni kiegészítőkre. Ebből szám szerint három is létezik, melyek közül az első, amely a Pengeélen névre hallgat (és nem kisebb név, mint például a Race for the Galaxy-t is jegyző Tom Lehmann szállt be a tervezésébe), magyar nyelven is kapható.

A Pengeélen (a víruskockák tárolására alkalmas petricsészéken kívül is) számos újdonságot hoz a játékba.

Egyrészt bővülnek az alapjátékban már megismert lehetőségeink, melyek gond nélkül hozzácsaphatóak az alapjátékhoz. Többek közt lehetőség van 5 fővel nekilátni világmentő missziónknak, kapunk 6 új szerepet (a meglévő 7 mellé), 8 új eseménykártyát, és ha teljesen elment az eszünk, akár hét járványkártyával is nehezíthetjük az életünket.

Ezeken kívül három új kihívással bővül a játék, amelyek tetszés szerint variálhatóak a fentiekkel vagy egymással.

Az első modul a Virulens törzs nevet viseli, és lecseréli az alapjáték járványkártyáit újakra. Az új kártyák a szokásos kellemetlenségeken kívül megváltoztatják az egyik vírus tulajdonságait, természetesen nem előnyünkre. Így simán előfordulhat, hogy az egyik vírus ellenszeréhez nem 5, hanem 6 kártya szükségeltetik, vagy például a kör végén plusz egy kártyát kell húznunk a fertőzéspakliból és így tovább. Használata egyszerű, nem bonyolítja túl a játékot, ellenben rendesen megemeli a játék nehézségi szintjét.

A második kihívás a Mutáció névre hallgat. Ezt használva a játékba kerül egy ötödik (lila színű) betegség is, ami egészen máshogyan terjed, mint konzervatívabb társai (mind a fertőzéspakliba, mind a játékospakliba kerülnek mutációs kártyák). Természetesen ettől a módtól sem lesz könnyebb a játék, hiszen plusz egy ellenszert kell fejleszteni, ellenben csak 12 lila kocka található a dobozban, tehát némlieg hamarabb véget érhet a játék, mivel ha egy városban már van mutálódott betegség, akkor oda jó eséllyel kerülni is fog még. Ez a mód egy fokkal több ponton csavarja meg a játékot, mint az első modul, de azért nem bonyolítja ez sem túl a dolgokat (ellenben természetesen “kellemesen” megnehezíti).

A harmadik mód a Bioterrorista szerepeltetése a játékban. Ez a Pandemicet tisztán kooperatív játék helyett “egy a több ellen” küzdelemmé varázsolja, ahol az egyik játékos egy füzet és toll segítségével titkosan mozog a térképen (amolyan Scotland Yard-módon), miközben próbálja minél súlyosabbá tenni játékostársai amúgy sem túl könnyű helyzetét. Ez a játékmód elég megosztó, mivel egyrészt egy rettenetesen érdekes aspektussal gazdagítja a játékot, viszont a Pandemic kooperatív mivolta miatt népszerű igazán. Ezen kívül ez a kihívás már elég sok új szabállyal érkezik, ez pedig talán kissé túlbonyolítja az egyébként egyszerű játékmenetet. Ennek ellenére, aki kedvet érez egy ilyesfajta kihíváshoz, bátran nekivághat!

Végítélet

 A Pandemic a nagybetűs Kooperatív Játék, amit bátran ajánlunk azoknak is, akik még csak most ismerkednek a modern társasjátékok világával. Egyszerű szabályrendszere ellenére kellő kihívást jelent akár a tapasztaltabb játékosoknak is. Mindemellett nincs gond a változatossággal sem, nincs két ugyanolyan parti, hiszen mindig más és más kihívásokkal kell szembenéznie a csapatnak. A játék akár lehetne egy absztrakt puzzle is, amit közösen kell megoldanunk, mégis teljesen átjön a “világmegmentős” hangulat, ami miatt igazi közösségi élményt nyújt a játékidő szűk egy órájában.

A Pengeélent elsősorban az alapjátékot már valamelyest ismerőknek ajánljuk, mivel azon kívül, hogy növeli a változatosságot, új és nehezebb kihívások elé állítja a játékosokat. Szerencsére a kiegészítő moduláris, tehát ízlés és tetszés szerint variálhatóak a különböző játékmódok, és ha ki is hagyjuk valamelyiket sem érezzük azt, hogy ne lenne elég újdonság a dobozban.

Kvázi negatívumként meg kell említeni, hogy a Pandemicre is áll a kooperatív játékok átka, ez pedig az ún. “alfajátékos” probléma. Ez azt jelenti, hogy ha egy játékos sokkal tapasztaltabb a többinél, akkor könnyen uralhatja a játékot, ami lehet, hogy biztosítja a győzelmet, de abból a csapat többi tagját gyakorlatilag kizárja. Szerintem ennek a megoldását kár lenne a játékon számon kérni, sokkal inkább a játékosokon múlik, hogy mennyire engedik, hogy ez gondot jelentsen.

Végezetül érdemes megjegyezni, hogy a Pandemic az egyik legvonzóbb branddé nőtte ki magát a társasjátékok világában, és ez nem véletlen. Nem csak kiegészítők érkeztek a játékhoz, hanem olyan önállóan játszható variánsok is, mint  a lovecrafti világba repítő Pandemic: Reign of Cthulhu vagy éppen a Pandemic: Iberia, ahol a 19. századi Spanyolországban kell helyt állnunk a betegségekkel szemben. Mégis talán a legérdekesebb darab a Pandemic: Legacy, amely egy egyszer végigjátszható, kampányszerű játék, és 3 hónap alatt felkúszott BoardGameGeek népszerűségi listájának tetejére, és köszöni szépen jól is érzi ott magát. Hogy miért, azt lassan a magyar közönség is megtapasztalhatja, ugyanis hamarosan a boltok polcaira fog kerülni a honosított verzió. Szerkesztőségünk már lázasan teszteli, hamarosan írni is fogunk róla!

Update: Pandemic: Legacy 1. évad cikksorozatunk első része itt elérhető.

- Kürtös

A Pengeélen kiegészítőt a Gémklub bocsátotta a rendelkezésünkre, de ez a véleményemet egyáltalán nem befolyásolta.