Dice & Sorcery

A gondolkodó geekek blogja

Bábu vagyok-e? - The Witcher 3: Wild Hunt elmélkedés
Robot Geralt harmadik alkalommal menti meg a világot egy csomó virtuális csöcs kíséretében.

image

Mindenki hazudik, de a játékos közösség többet érdemel.

Nem bírtam végigjátszani sem a The Witcher első, sem a második részét és nagyon sokáig gondolkodtam rajta, hogy miért. Nagyon jó játékok, a történet jó, a rendszer elfogadható, a világ majdnem remek, a grafika mindig az adott időszak korrekt színvonalát hozza. Érthetetlenül álltam előtte, miért adtam fel mindig a kellős közepén, pedig a Dragon Age Inquisition simán lecsúszott. Százhúsz kemény órában. A Dark Souls-ról nem is beszélve.

Pedig a Dark Souls veszélyes rád és környezetedre nézve is.

Legalábbis aki nem akarta még izomból beleküldeni a képernyőbe a kontrollert és feláldozni az Ősi Isteneknek a játék készítőit, hogy lelkük örökre a Limbó rettenetes bugyraiban szenvedjen, az nem tudja, milyen egy valódi kihívásokkal teli játék. A Witcher még a legnehezebb fokozaton sem ilyen. A Witcher minden olyan igényt kielégít, amit a nagy játékfejlesztők marketingesei már kitaláltak: jó nők, fröcsög a vér, a még jobb nők, virtuális szex jó nőkkel, epikus küzdelmek, jó nők, cukin erős női karakterek, szex a cukin erős női karakterekkel, aztán vér, és így tovább.

Valami mégis hiányzik.

image

Itt eszembe jutott, hogy lehet, bennem van a hiba.

Lehet, hogy kivillanózták az agyamat (MIB referencia), a nyugati játékfejlesztők fogyasztói környezetre írt alkotásai és szegény lengyelek egyszerűen nem ütik meg az ingerküszöbömet. Sima kommersz fogyasztóból még kommerszebb fogyasztó rabszolga lettem… A tökéletes főszereplővel mindenki azonosulni tud, egy üres bábu, amit a fogyasztó tölt fel saját magával. Bella a Twilightból, Shepard a Mass Effectből, Harry Potter az iskolából. Lehet, hogy Geraltnak túl erős személyisége van, nekem már az üresre generált bábok kellenek?

A félelem nem alaptalan, de elegendő önvizsgálat után, meg abból, hogy a Dark Soul egy keleti játék, nem éreztem megalapozottnak a rettegésemet. A nyugalom rövid periódusában aztán rájöttem mi a gond.

image

Geralt egyszerűen rossz karakter.

A The Witcher 3-ban és az előzményeiben sincsenek mellette olyan Nem Játékos Karakterek, akik elvinnék a hátán a történetet. Míg a Mass Effect, a Dragon Age, a Baldur’s Gate vagy a Pillars of Eternity mind ki vannak tömve használható és élvezhető mellékszereplőkkel, akik valóban a történet ívét adják, addig a Witcher sorozat szomorúan nélkülözi ezeket a mankókat.

image

Nélkülük pedig Geralt, a fehér hajú mészároslegény igen csekély kvalitásokkal bír. Semmilyen kapcsolódást, bevonást (hivatalos nyelven: immerziót) nem nyújt, csak egy szarkasztikus, érzelemmentes bunkó, aki néha úgy tesz, mintha érdekelné valami. Geralt ugyanis a középkori James Bond, mind a viselkedésében, mind a nőkkel való kapcsolatában. Sekélyes és koncepciótlan, így pedig külön idegesítő, hogy ennek az embernek kell a hátát nézned órákon keresztül, egyébként nagyon jól megírt küldetésekben. A háború sújtotta vidéken nem fukarkodnak a lehetőségekkel az írók, a Witcher 3 a háború borzalmainak már-már zseniális tablója. Vér, erőszak és szenvedés, a fákról hullák lógnak, asszonyok zokognak halott családtagjaik felett, elhagyatott kunyhókban halálra fagyott gyermekek fekszenek apjuk mellett. A történetek is ezekre reflektálnak, az elállatiasodott haramiák és a csatázó felek meglepően emberi pillanatait játszhatjuk, alkalmanként mészárolhatjuk végig.

Kurva sok küldetésben.

A The Witcher 3-ban rengeteg tartalom van. A főküldetések mellé jó pár tucat másodlagos küldetést, faszább gearért ugyanennyi Kincsvadászatot és a dolgos Witcher hétköznapokra szörnyirtó megbízásokat vehetünk fel. Ehhez jön még a végre-valahára működő harcrendszer és a pont annyira leegyszerűsített alkímia (mindent csak egyszer kell megfőzni), hogy ne kezdd el unni a végére. Az elterjedt „Skyrim killer” név már-már illik rá, csak a világ nem ér fel hozzá, ahhoz középszerű random fantasy.

Az erősen változó minőségű regények írója, Andrzej Sapkowski és később a játék készítői nagy figyelmet fordítottak arra, hogy a külsőségek középkori világot tükrözzenek, de a szereplők párbeszédei zavaróan huszonegyedik századiak lettek. Nem egészséges kombináció, nem érdekes kontrasztot teremt, hanem kidob az élményből, amikor baktériumokról, emancipációról és mutagénekről beszélnek. Ez már csak az én sznobizmusom, könnyedén elnéztem ennél nagyobb hibákat is játékoknak, de ennek valahogy nem tudom.

A főszereplő a színpadon rossz, és magával rántja a teljes darabot is, de legalább abban a hitemben megnyugtatott, hogy még nem vagyok a marketing részleg drótos bábja.

image

Nem vagyok bábu, és ennek örülök.

Lassan indul a robot Geralt története, de a bőven átlagon felüli történettel, háborús drámával és időnként elviselhető nem játékos karakterekkel is rendelkezik. A kivégzések pedig ezredjére is vagánynak tűnnek.

Ezért most nem bábuként, hanem teljesen szabad akaratomból megyek és folytatom a kilencven órányi szörnyirtást, amit eddig a The Witcher 3-ban műveltem.

-kettes számú játékos

A bejegyzés trackback címe:

https://diceandsorcery.blog.hu/api/trackback/id/tr628644576

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kiskutyauto 2016.12.13. 01:58:02

A költői kérdésed ím megválaszolom: IGEN KIZÁRÓLAG BENNED VAN A HIBA... több százmillió légy nem tévedhet ugyebár... biztos nem a te ízlésed és (Dark Souls beteg) igényeid határozzák meg a Witcher széria, és pláne a Witcher 3 BOMBA VILÁGSIKERÉT... minden része biztos nem azért lett év játéka, mert te nem bírtad a kissé kisiklott pszichéddel kitolni, hanem mert az épeszű viszonylag a normalitás sávjában leledző embertársaid viszont imádták, nem is egyszer játszották ki és játsszák mai napig is (tudtad hogy a Steam akciókban a Witcher 1 és 2 is mindig listavezető sok évvel a megjelenés után..? Ami azt jelenti, ha akciósba ingyen kiteszik ma is őrjöngve kapkodják minden korábbi részt) Minden rész év játéka, a legutolsó Witcher 3 pedig minden idők legjobb akció -kaland RPG-je címmel büszkélkedik, túl azon hogy év játéka... lenyomta még a szupersztár Skyrim-et illetve Elder Scrolls saga-t is... ugye ezek után nem gondolod, hogy százmilliókban van a hiba, de benned nincs... (a Dark Souls sorozat, eközben csak réteg játék maradt, mazochista hardcore RPG-s őrültek szórakozása- mondjuk én is szeretem, de pssszt.. el ne mondd senkinek..)... A Witcher 3 maradjunk abban hogy korszakalkotó, zseniális és MINDEN TÉREN AZ EDDIGI LEGJOBB... a lécet magasra tették a srácok, amit ebben a fantasy kaland akció RPG műfajban nem lesz egyszerű megugrani nemhogy másoknak, de saját magának sem, tehát még a CD P. Red -nek sem... szóval ha csinálnak Witcher 4-et, bizony keményen fel kell kötni hozzá a gimnasztyorkát az biztos, hogy ne bukjon, mert ezt nemhogy űberelni, de elérni sem lesz könnyű... Itt a lényeg egyébként tesó, amire láthatóan te már kiégve és nem vagy túl fogékony: A HANGULAT.. igen.. a fíling, a sztori... az egész atomszférája varázsa, ABSZOLÚT EGYEDI STÍLUSA... kuriózum karakterei és világa... Mert ez kérem, semmilyen szabványba nem illeszthető semmilyen téren... mégis egyúttal populáris is (tehát lényegében minden kellő aspektusban aduász és mindent visz) még azok a cicik is, meg a nagy patetikus kamuromantika is pont a helyükön vannak, ott és úgy, ahogy az kell... és ez még pont hogy behúz a játék világába még pár millió álomvilágban lebegő gamer csajszit is (aki eddig kb Manga és Sims játékokon évődött pl)... szóval akárhogy fanyalgosz, az a te bajod, hogy nem bírtad letolni az előző részeket, meg tán ezt sem... sok élményt vesztettél, szurkolok neked, hogy egyszer sikerüljön barátom.... Ebben a játékban (és a korábbi részekben szintén) hiba nincs, hátrány nincs, panasz nem lehet, egyszerűen MINDEN TÖKÉLETES, minden optimális, minden pont ott és pont úgy van ahogy az kell, ahogy az jó... jobbat még nem sikerült soha a játékgyártás történetében csinálni... és ezt igazolja mindegyik rész mai napig is tartó vitathatatlan, soha nem látott, felűlmúlhatatlan és őrületes sikere... a Witcher széria mindent vitt.. holott valóban nem ám igazi RPG blablabla (tehát vérbeli RPG-s sírhat, hogy nyálas gagyi kalandjáték... nem is igazi fantasy, hiszen nincsenek orkok, a tündék is olyan nem szabványosak, sőt mágusok sem nagyon vannak, csak ezek a hülye varázslók, meg vampíros, meg akármi, pl ez a sok szörny, de nincsenek gnómok, meg mittudomén milyen fantasy-be kötelező lények... lehet sírni a gépigényen, mert az mondjuk van, de ad is érte grafikai szintet keményen minden rész.. lehet sok mindenen fanyalogni persze... csak éppen maga a fanyalgó is érzi a nagy fanyalgás közben, hogy amit csinál fals fanyalgás, inkább amolyan fürdőskurva féle hiszti, mert jött valami más valami új, valami formabontó, és vitt mindent, megdöntött minden korábbi merev sémát és elvárás, a fanatikus rétegmániás kockákat pofán köpte, orron fricskázta... fittyet hányt minden korábbi szemellenzésős elitkedő réteg igényre, és csinált valami nagyon mást, újat és egyedit, mert radikálisan újítani, vért frissített és AZT JÓL CSINÁLTA, mitöbb tökéletesen csinálta... a Witcher világában lassan 10 éve kalandozhatunk, ennyi idő alatt pedig ehhez a pofonhoz már hozzá kellett volna szoknia, a legfanatikusabb legortodoxabb csiribiri RPG-s majomnak is... a progresszív RPG valójában a Witcher már és nem a sok egyéb elavult túlhaladott ástatag erőlködés... ennyi ;)

Facebook oldaldoboz

Utolsó kommentek

süti beállítások módosítása