Schotten Totten társasjáték-kritika

kovacs.lehel 2017. július 22. 13:00
Schotten Totten társasjáték-kritika

Számháború Skóciában


Nem egyedülálló, de azért nem is mindennapos eset, amikor egy társasjáték 10-20 éves távlatban több különböző kiadást is megél. Reiner Knizia elmondhatja magáról, hogy több játéka ebbe a kategóriába esik, elég csak a Tigris & Euphrates-re, a Samurai-ra vagy a jelen cikk tárgyát képező Schotten Totten-ra gondolni, mely annyira sikeres lett, hogy még a háborús játékokra specializálódott GMT Games is kiadta ókori görög hadsereges köntösbe bújtatva Battle Line néven. Aztán tavaly a francia Iello gondolta úgy, hogy érdemes a játékot az eredeti címmel és témával, de megújult grafikával ismét kiadni, mely a Reflexshop gondozásában itthon is megjelent. Kipróbáltuk? Még jó hogy!

Na jó, ez így nem teljesen igaz, hiszen a Schotten Tottent már a magyar kiadás előttről ismertük, olyannyira, hogy keblünkre is öleltük a Nagy Karácsonyi Társasjáték-ajánló cikkünkben. Úgyhogy amikor megtudtuk, hogy magyarul is meg fog jelenni, virtuális pezsgőt bontottunk, mert – habár a játék lényegében nyelvfüggetlen – így a hazai közönség még könnyebben megismerheti ezt a remekművet. Ugyanis szerintem a létező egyik legjobb rövid két fős játékról van szó.

Tovább
Megosztás:
Szólj hozzá!

Hanamikoji - társasjátékajánló

KralleKralle 2017. március 20. 20:30
Hanamikoji - társasjátékajánló

Beletanulni könnyű, ám mesteri szinten művelni nehéz

fokep_masolata.JPG

 A fenti mondat egyáltalán nem jellemző a gésák életére, ám hatványozottan igaz a Hanamikojira, ahol nem csak azért kell küzdeni, hogy ne veszítsd el a partit, hanem főleg azért, hogy ne az ellenfeled nyerje meg.

A Hanamikoji Kiotó  Gion városrészének egyik leghíresebb utcája, amely tele van régi, fából ácsolt teaházakkal és gésákkal, vagyis geikókkal , ahogy ott nevezik őket. A gésák a közhiedelemmel ellentétben nem a szerelem művészei, sokkal inkább a művészeteké és a művészi szintre vitt, minőségi szórakoztatásé. A Hanamikojiban a játékosok célja, hogy a gésák kegyeibe férkőzzenek azáltal, hogy a leginkább nekik tetsző ajándékkal (samiszen, legyező, teás szett) kedveskedjenek nekik.

Tovább
Megosztás:
Szólj hozzá!

Ice Cool és Tatsu | társasjáték-ajánló

Nosfi 2016. december 23. 16:00
Ice Cool és Tatsu | társasjáték-ajánló

Ügyességi játék gyerekeknek, kétfős párbaj sárkányokkal a szüleiknek

ice-cool-tm-1.jpg

 Két társasjáték, amelyek szöges ellentétei egymásnak, mind a korosztályt, mind a játékosok számát és stílusát tekintve. Gyermekes családoknak ajánljuk beltéri őrjöngéshez (akár már 4 éves kortól) az Ice Coolt, illetve a szülőknek a sárkányok harcán alapuló Tatsu-t, ha vágynak egy maximum fél órás párbajra egymás ellen, míg a gyerekek a pingviniket pöckölik.

Ice Cool

Amint a kezünkbe vesszük az Ice Cool dobozát, rögtön világossá válik, hogy ebben a játékban a feladat a következő: pingviniket kell pöckölnünk. Se több, se kevesebb. Tehát ügyességi játékról van szó, célközönsége a négy év feletti gyermekkel rendelkező családok.

Bevallom, mi ugyan gyerekek nélkül, felnőtt fejjel teszteltük a játékot, de még így is röhögőgörcsbe fulladt a party, mert a az Ice Cool bizony, szórakoztató.

Az alaptörténet annyi, hogy az éhes kis pingvinek meglépnek óráról, hogy egyenek egy kis halat - miközben megpróbálják kicselezni a folyosófelügyelőt. Mindebből őrült, pöcköléses száguldás kerekedik, ahol a hagyományos irányok relativitása igencsak megváltozik.

A játék külleme Reinis Pḕterson-t dícséri, akit a Sínen vagyunk!, Voilá és Washdash játékok grafikusaként ismerhetünk, valamint könyvek és képregények illusztrátoraként is találkozhatunk vele. A grafika rajzfilmszerű és részletgazdag, ami nagyon jól visszaadja egy tantermi iglu hangulatát, jól illik mind a pingvines, mind az iskolás tematikához. A játéktér egy iskola és egy jégpálya keveréke, az utolsó korcsolyanyomig és a padokon szétszórt ceruzákig, meg persze a finom halakig megtalálhatunk minden hangulatelemet, amin a gyerekek jól elszórakozhatnak. Kifejezetten jó, hogy a karakterkártyák és diákigazolványok kétoldalasak, egyik oldalon fiú, másikon lány pingvineket ábrázolva, sztereotípiáktól mentesen.

A játékteret a hagyományos társasoktól eltérően nem csak egy tábla alkotja: öt dobozt, vagyis termet kell összekapcsolnunk, amelyek az egyszerű össze- és szétszerelés kedvért színkódoltak és számozottak. Kisebb problémát jelenthet, hogy a pályát ugyanolyan formájú halak tartják össze, mint amilyeneket gyűjteni kell, hisz utóbbi tevékenységbe gyakran annyira belelendülnek a játékosok, hogy minden halszerűt megpróbálnak összeszedni a "falakról". A pálya méretei kisebb kézzel igazán kényelmesek, de mivel könnyedén forgatható és strapabíró, valamint nem túl magas, a lapátnyi tenyerek és vaskos ujjak sem lehetetlenítik el a mókát - ennyit meg igazán megérdemlünk, hogy felnőtt fejjel ennyivel nehezebb legyen a dolgunk. Az okosan súlyozott és kialakított keljfeljancsi-pingvinek bár meggondolatlan erősségű pöccintések esetén veszélyesek az érzékenyebb körmökre, ideálisak mindenféle trükkös "lökések" bemutatására, ráadásul képesek elakadni az ajtóban, ezzel extra kihívást jelentve a játékosoknak.

icecool_school.jpg

Ez egy pingvinpöckölős játék, vagyis az egyetlen mechanikája, amit használ, az a pöckölés. Ez jelentősen eltérő korú vagy képességű játékosok között komoly egyenlőtlenséget okozhat, de éppen ez az egyszerűség adja legnagyobb vonzerejét is.

Szabályai roppant egyszerűek, nagyrészt a biliárd alapjain nyugszik. Annyi fordulót játszunk le amennyien vagyunk - minden körben más lesz a folyosófelügyelő. A pingvinek célja minden olyan ajtó alatt átjutni, ahol van hal a saját színükben, míg a folyosó felügyelő célja minden pingvint elkapni (ehhez hozzájuk kell érnie). Ha egy pingvin teljesíti a célját, a kör végén új forduló kezdődik. Van egy kezdőpont, ahonnan minden diák indul, ha pedig a mozgást a piros négyzeten kívül fejezzük be, akkor a legkisebb mozgatás elvével pöckölés előtt visszatolhatjuk őket a négyzeten belülre. A varázslat az, hogy a játék bőven ad lehetőséget a trükközésre.

A fejlesztő játékokat kereső szülők megnyugtatására fontos információ lehet, hogy ez az egyszerű mechanika egyben észrevétlenül javítja gyerekek olyan képességeit mint a térlátás, koordináció, finommotoros mozgás (az ügyességi játékok jól ismert készséglistája), mellette pedig az egyszerű összeadást gyakoroltatja pontszámolásnál, valamint a fizikába ismereteibe is bevezet a trükkös lövésekkel és mandinerekkel. A hivatalos ajánlás 8 éves kortól szól, de valójában ha egy gyerek képes betartani a kör menetét, és nem nyeli le a darabokat, már beszállhat a mókába.

Mi az infantilizmusunkat némi alkoholos itallal támogattuk meg, de nem csak emiatt éreztük jól magunkat játék közben. Az Ice Cool-ban izgalmas menekülni és kergetni a többieket, az egész annyira egyszerű, hogy közben felenged az ember agya.

Nem nehéz neki megbocsátani a  méretéből adódó kisebb kényelmetlenségeket, a viszonylag nagy helyigényt és a szükséges forgatás miatt leborogatott kártyalapokat sem. 

Tatsu

A Tatsuban a kerettörténet szerint sárkányurak csapnak össze a messzi Hotaka-hegy körül, hogy megszerezzék a hét közül a legfiatalabb és leggyönyörűbb hercegnő szívét – amihez persze a legrövidebb út nem egy nemes haiku elszavalása, hanem egymás eliminálása különböző eszközökkel. Ebből a kis kerettörténetből egyébként semmi nem jön át játék közben, de egy könnyed, kétszemélyes stratégiai játékban nem is a nagy sztori átélése a cél.

tatsu_open.png

A szabályok épp olyanok, mint maga a játék: letisztult, egyszerű, mégis kellően mély. Célunk hogy az ellenségnek ne legyen sárkánya a pályán, vagy az egyik sárkányfaját teljesen kiirtsuk. Mindkét fél azonos típusú és darabszámú sárkányokkal kezdi a játékot: 4 föld, 3 víz és 2 tűz. A sárkányok egy kör alakú tábla két feléről indulnak, és fix haladási iránnyal egymás felé haladnak – így egy teljes kör megtétele esetén kétszer is keresztezik egymás útját (visszafelé lépni nem lehetséges).

A játékban az egyetlen szerencsefaktor a lépés: minden kör elején dobunk két hatoldalú kockával, és annyit lépünk, egy vagy két sárkánnyal, amennyiket a kocka mutat. Fontos, hogy hatást csak annál a mezőnél érünk el, amelyikkel a pontos összeggel rálépünk (ha egy sárkányhoz két kockát használunk fel, akkor két mezőn), a többi felett átrepülünk. Ha egy föld sárkány lép egy ellenségesre, akkor az nem mozdulhat onnan, ha egy víz, akkor az visszaküldi a „tárolóba”, ha pedig tűz, akkor az megöli. Ha színes sárkánymezőre lépünk, akkor egy olyan sárkányunkat kivehetünk a tárolóból, és felrakhatjuk a kezdőhelyszínre (kezdésből mindenki 3 zöld egyeddel indul). Mivel egy mezőn maximum két sárkány állhat ezért lehetőségünk van sárkányaink megvédésére is.

Hiába a folytonos kockadobások miatti szerencsefaktor, általában a dobott értékekkel annyi lehetőségünk van, hogy a taktikai érzék és a megfelelő lépés meglátása és meglépése dönt valójában a győztes kiléte felől. Már az első játék is lejátszható fél óra alatt, utána pedig átlagosan húsz percre rövidül egy-egy összecsapás ideje.

tatsu_game_pieces.jpg

A játékmenet egyetlen hátránya, hogy néha beáll némi holtjáték, amikor mindkét fél arra vár, hogy a másik jöjjön közelebb, és csak apróbb lépésekkel elodázni akarja a nagy összecsapást - ezért fontos, hogy lépni mindig kötelező. A rövid játékidő emiatt nagyon kapóra jön, hiszen az a kikerülhetetlen veszteség után akad még idő egy visszavágóra.

A játék egyik legerősebb tulajdonsága John Yianni dizájna: a sárkánykorongok és a tábla központi része mind misztikus vonalakból állnak, amikből első látásra is ki lehet venni a sárkányokat, ám alaposabban meg kell szemlélni ahhoz, hogy valóban lássuk a képet. A műanyag korongok nagyon jó minőségűek, valószínűleg unokáink sem képesek majd őket tönkretenni, és a játéktábla is kibír pár ezer használatot. Mivel mind a korongok, mind kockák méretes, könnyen megtalálható darabok, ezért utazásra is ideális: igen nehezen veszik el belőle bármi. A doboz egyetlen apró problémája a csomagolás, ami bár szép és hangulatos, de a praktikussághoz vagy a használhatósághoz csak annyi köze van, hogy bőven elfér benne, ami a játékhoz kell. 

 

 A játékokat a Reflexshop-tól kaptuk tesztelésre, de ez a szerző véleményét nem befolyásolta.

- Nosfi 

Megosztás:
Szólj hozzá!

Bombabiztos társasjáték ajánló II.

kovacs.lehel 2016. december 20. 17:30
Bombabiztos társasjáték ajánló II.

Társasjátékok, amiket érdemes a fa alá tenni | kétfős és haladó játékok

1-scrabble-merry-christmas-bill-owen.jpg

Újabb karácsonyi társasjátéklistánkat ajánljuk hosszasan halogatóknak, mindent az utolsó pillanatra hagyóknak, illetve azoknak, akik azért húzták eddig az ajándékvásárlást, mert kitartóan keresik a legjobbat.

A társasjáték-vásárlás azért is kitűnő döntés, mert legalább olyan jó választás, mintha könyvet venne, csak éppen kevésbé elcsépelt. A társasjátékok amellett, hogy szórakoztatóak és mostanában nagyon trendik még az agyat is alaposan megdolgoztatják - mindezt úgy, hogy ha a megfelelő játékot sikerül választani, akkor onnantól kezdve nincs megállás. Vagyis a szerettünket egy király ajándékon kívül egy új hobbival is megajándékoztuk.

A könyvekkel kapcsolatban félig vicceltünk ám, imádunk könyvet kapni - de a kedélyeket borzolni még inkább.

Előző cikkünkben a legjobb örökzöld, családi és levezető játékokból állítottunk össze nektek egy hosszabb karácsonyi listát, hogy ne veszítsétek el a fejeteket, ha az utolsó hajrában társasjáték vásárlásra kerül a sor.

De mi a helyzet akkor, ha már az előző lista nagyja ismerős volt, és komolyabb kihívásokat jelentő játékot keresel? Ebben a helyzetben érdemes elmélyülnöd az alábbiakban és “költsd amire akarod”  típusú ajándékokat talán könnyebben forgatod át társasjátékokra.

Illetve gondoltunk azokra is, akik olyan játékokat keresnek, amelyek kimondottan két főre szólnak - ez kiváló ajándék lehet testvérpároknak vagy éppen szerelmeseknek.

Ezúttal is olyan játékokat válogattunk össze, amelyek vagy magyar nyelvűek vagy nyelvfüggetlenek, könnyedén elérhető magyar szabállyal.

 

Tovább
Megosztás:
Szólj hozzá!

Folt hátán folt - Patchwork játékbemutató

ekriven 2016. október 10. 17:38
Folt hátán folt - Patchwork játékbemutató

Foltvarró tanfolyam két főre egészen az alapoktól

 dscn1542.JPG

Miért is akarnék Patchwork-öt készíteni?

Ez a kérdés azt hiszem, joggal merül fel egy társasjáték kiválasztása során, hiszen öldöshetnénk szörnyeket,vagy akár űrrepülhetnénk is. Miután a téma okozta meglepetésen túljutunk, és felülkerekedik a kíváncsiság, egy igazán érdekes játékot próbálhatunk ki.

A Patchwork egy olyan két személyes társas, amiben kihasználhatjuk a Tetris-ben és a Ki nevet a végén?-ben szerzett gyakorlatunkat, míg a takarót varrogatjuk.

 A foltvarrás szabályai 

A játék menete viszonylag egyszerű, melyben a véletlen csupán a foltoknak való kis lapok lerakásánál kap szerepet. Ezeket a lapokat körben kell elhelyezni, köztük egy jelölő figurával. Mindig a figura utáni három lapkából lehet vásárolni, ezáltal növelve saját takarónkat, amihez külön táblát kapunk. A jelölő figura az elvett lap helyére kerül, így az folyamatosan halad előre a körben. A játékosok bábui egy külön spirálon lépegetnek előre, egészen addig, míg meg nem előzik a másikat, ekkor az ellenfél következik. Útjuk során 1x1-es lapkákat gyűjthetnek, valamint gombokon haladhatnak át, amiért gombot kapnak, ami a pénz szerepét tölti be.

Elsőre könnyen azt hihetnénk, hogy nem sok beleszólása van a játékosnak a saját előre menetelébe a lapkák megvásárlásán illetve a Tetris gyakorlatán kívül. Nagyobbat nem is tévedhetünk a Patchwork-kel kapcsolatban, hiszen a random faktor az első leosztás után már nem igazán érvényesül. Az egyetlen ami bizonytalanná teszi a hosszú távú stratégia alakulását, az ellenfél lépése, vagy lépései. Az a megoldás, hogy a játékosok nem egyet-egyet léphetnek, hanem mindaddig a hátul lévő bábu gazdája következik amíg át nem vette a vezetést, jelentősen növeli a kihasználható kombinációs lehetőségeket. Az pedig, hogy a lemaradó pénzt kap, ha nem vásárol, és így előzi meg a másikat, jól kiegyensúlyozza a játékot.

dscn1529.JPG

A foltoknak van egy “gombértéke”, ez az ára, és egy “időértéke”, amennyit lépni kell ha megvetted. A játék elején kicsit ijesztőnek tűnhet, amikor a  másik játékos elhúz, de ez nekünk nem okoz gondot általában. A több lépés lemaradás helyet adhat a nagybevásárlásra foltokból, vagy egy hosszabb futással több pénzt kereshetünk, ha arra van szükség. Ilyenkor több a lehetőség a trükközésre is. Például az ellenfelet éppen utolérve egy sok lépéssel járó manőverrel előre ugorhatunk. Ennek igazán akkor van jelentősége, ha a már említett 1x1-es lapkákat akarjuk elhappolni, esetleg ha fizető mezőket akarunk elérni. Amiről szinten nem szabad megfeledkezni, hogy a játéknak akkor van vége, ha a második játékos is célba ért, nem jár előnnyel az elsőként való megérkezés.

A Patchwork nyolc éves kortól ajánlott, amit sikerült is kipróbálnunk egy barátom kisfiával, aki épp a napokban tölti be ezt a kort. Nagyon kíváncsi voltam, hogy vajon hogy fog tetszeni neki a játék, mennyire fogja megérteni a szabályokat. Pláne úgy, hogy egy nyüzsgő baráti társaság közös hétvégéjén, szombat este sikerült rá sort keríteni. Azt kell mondanom, a rengeteg figyelemelterelő inger, a szaladgáló többi kissrác és a mellettünk folyó Descent parti mellett is nagyszerűen sikerült a játék. A szabályok gond nélkül követhetőek voltak, a lelkesedés okozta mellényúlásokat leszámítva hibátlan volt a játék.

Alaposan belevetettük magunkat a foltvarrás szépségeibe kipróbáltuk kezdőkkel, haladókkal, veterán játékosokkal, és gyerekekkel egyaránt, hogy miként szuperál a Patchwork, és szinte mindenkinek a tetszését elnyerte ez a könnyed szórakozást nyújtó társas. Egyedüli kritikaként a hosszú távú tervezhetőség hiányát hozta fel valaki a sokat próbált játékosok közül, de ezzel legtöbben nem értettek egyet, hiszen ez csak arra utal szerintük, hogy az ellenfélnek is nagy a döntési szabadsága, sok a kombinációs lehetősége.

dscn1533.JPG

A témaválasztásról

Számomra ez az egyik “negatívuma” vagy inkább érdekessége, furcsasága a játéknak, hogy a téma lényegében egy “skin”, ami eszébe jutott Uwe Rosenbergnek. Valódi köze nincs a játékmenethez, annak ellenére, hogy meglepő és érdekes megjelenést, hangulatot kölcsönöz neki, ugyanakkor nem mehetünk el amellett, hogy egyáltalán nem egy sokakat megmozgató slágertémáról van szó.

A Patchwork eredete:

A Patchwork-öt alkotó játékmechanizmus Uwe Rosenbergnek akkor pattant ki a fejéből, amikor a Feast for Odin című nagy játékát fejlesztette. Az alkotó arra jutott, hogy ez a mechanizmus annyira jól működik, hogy önmagában is megállná a helyét - tetrisz-szerű darabkák ide-oda rakosgatásához kereste a témát - és így született a Patchwork.

Sőt, Uwe annyira jónak tartotta ezt a motort, hogy az épp most debütáló Cottage Garden című játékába is beépítette, ahol ott zöldségeket kell minél jobb helykihasználással egy kertbe beültetni.

-KralleKralle

Érdekes kísérlet lenne egy egészen más témára felfűzni ezt a játékmenetet, kíváncsi lennék az eredményre, játékstílusra. A takaróvarrás helyett akár építhetnénk farmot - ami ugye nem is áll túlságosan távol Rosenberg mestertől -, űrbázist, falut, állatkertet, vagy épp labirintust is az azonos elemekből, fizethetnénk kredittel, arannyal, vagy fabatkával is. Vajon “vérremenőbb” harcokat vívnának-e a játékosok egy rakétasilóért, mint egy foltért? Remélem, egyszer megtudjuk, mondjuk egy online adaptáció formájában.

dscn1536.JPG

Kiknek ajánlanám a Patchwork-öt?

Mindenkinek aki szereti a lendületes, mégis gondolkodtató játékokat, aki szeret tetriszezni, vagy vagy aki csak kettesben akarna eltölteni egy játékos estét, aminek a végén nem szakad el a cérna akkor sem ha nem ő nyert. Aki viszont úgy szeretne győzelmet aratni, hogy egy műalkotást próbál elkészíteni és esztétikai szempontok vezérlik, az elég nehéz helyzetbe kerül.

Egy jó tanács: ne vedd félvállról a pályán lévő lapkákat, akár 20 győzelmi pont sorsa is múlhat rajtuk!

A játékot a Compaya társasjáték kiadótól és bolttól kaptuk tesztelésre, de ez a véleményemet egyáltalán nem befolyásolta.

- Ekriven

Megosztás:
Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása