A szemed kifolyik, de az agyad azért a helyén marad! - The Spider King kritika

Varga Bálint Bánk 2016. június 02. 18:00
A szemed kifolyik, de az agyad azért a helyén marad! - The Spider King kritika

Avagy Vikingek az űrlények ellen az év leglátványosabb képregényében!

sk.png

95%-ban spoilermentes kritika: 

Pár éve óriási sikert aratott Kickstarteren egy készülő képregény, ami szinte túl jónak tűnt, hogy igaz legyen. "Agyadeldobod" történet vikingekről, akik egy földönkívüli invázióval szembesülnek, mindez őrületesen nyers, vad és mégis végletekig kidolgozott rajzstílussal tálalva.

uj1.png
Évek teltek el, a kampányt támogatók pedig joggal zsörtölődtek (kisebb botrányocska is kerekedett itt-ott), a készítők mégsem tágítottak attól az elképzelésüktől, hogy a minőséget nem fogják beáldozni az idő és a mennyiség oltárán. Végül csak megszületett a várva várt képregény és én alig vártam, hogy pálcát törhessek felette:

Első benyomásaim: Elképesztő rajzok. Azonnal magával ragadó atmoszféra. Jól megírt szövegek. Csak kevés durvaság és semmi szájbarágás. (a készítők mondjuk kicsit jobban utánanézhettek volna a viking mitológiának...)

Második benyomásaim: Még mindig elképesztő látvány. Őrületes tempó. Eseménykamionok. Cselekménylavinák.  Akcióorkánok.

Mígnem a tizenvalahányadik oldalra egyértelművé vált, hogy a tempó nemcsak az első pár oldalt jellemezte és nemcsak azt a célt szolgálja, hogy egy ütős bevezető legyen. Ez e képregény rohan. Nem, nem is rohan, hanem vágtázik!

nevtelen-12.png

Sok kempelésre nem lesz időnk...

Például viszonylag a történet elején meghal két "fő" karakter, akiket az alkotók egy nagyon szép és ötletes képkockával búcsúztatnak. Ez egy drámai jelenet... lenne, de egyszerűen nem volt időnk és terünk megismerni és főleg megszeretni a karaktereket, így bár érezzük, hogy éreznünk kéne valamit, de egyszerűen nem megy.

A szűkös idő- és helykeretek okán máshol is csorbul a történet, a karakterek összekovácsolódása is néhol kapkodós és erőltetett.

*kicsi-kicsi spoiler*

Példának okáért Sigird és Helga találkozása és sorsuk összefonódása szinte komikusan kapkodós. Találkoznak, beszélnek két mondatot, aztán együtt erednek két óriási szörny nyomába. Miért? Helga csak egy kislány... a hercegnő pedig olyannyira felelősségteljes, hogy harcra invitál egy kislányt két olyan szörnyeteg ellen amilyeneket maga sem látott még korábban és amik vannak vagy 6-7 méter magasak...?

*kicsi-kicsi spoiler vége*

nevtelen-1213123.png

Szóval az egész köteten érezhető, hogy körülbelül 3-400 oldalnyi történetet kellett egy vaskos, 100 oldalas kötetbe sűríteniük (legalábbis ennyi maga a The Spider King képregény az extrák nélkül). Nem tudni ez miért alakult így, miért nem vágták több részbe az amúgy grandiózus alaptörténetet, de én érzek e mögött egy kis alul tervezettséget és erőltetettmenet-szerű, sietős munkamódszert is. (annak ellenére, hogy évek alatt készült el a képregény.)

Ez viszont csak a narratíva bizonyos elemein mutatkozik, egy-két félresikerült, vagy súly nélkül koppanó jeleneten, összességében mégis azt kell mondanom, hogy évek óta nem találkoztam stílusában és kivitelezésében is ennyire élénk, őszinte és igényes képregényalkotással. Aki beruházott a kötet nyomtatott verziójára, biztos, hogy nem bánta meg, a kötet maga és a rajzok ugyanis mind gyönyörűek, és félreértés ne essék, a történet is rendkívül szórakoztató a rohammenet hangulata ellenére is, a dialógusok pedig - és általában véve a szöveg - szintúgy nagyon erősre sikeredett. Persze néhol erőltetettnek érezhetnénk a brutális harcok közben elhangzó közhelyes odamondásokat de a harcos kultúrában élő vikingeink szájába adva ezek is mind létjogosultságot nyernek.

nevtelen-1566.png

Térjünk is ki a képi világra, ami határozottan viszi a hátán az egész The Spider King projektet. Ahol a sztori néhol gyengélkedik, ott is olyan beton szilárd rajzot, színeket és összességében designt kapunk, ami könnyedén feledteti rossz érzésünket. Mintha Samurai Jack pár kötet Trónok Harca elolvasása után egy üveg szakét betolva viking-révületben egy sötét erdőbe rohant volna.

A panelek eléggé hagyományosak, robusztusak és egyszerűek de ez jót tesz az összképnek, hisz ezek tartalma nagyon gyakran (jó értelemben) kaotikus, elsőre néha szinte átláthatatlan a sok apró részlettől. Az ördög a részletekben lakozik - mondják - és tény, hogy a The Spider Kingben nagyon sok ördög elférne. További kéjbordkoptatás helyett íme egy kép:

nevtelen-2333.png

És még egy...

nevtelen-1.png

A karakterek mind-mind egyediek és azonnal felismerhetőek, még az utolsó senkiházi, bumburnyák haramiának is el tudjuk képzelni a saját történetét, egyáltalán nincs noname mellékszereplő érzetük.

A képi világ dinamikája rendkívül átgondolt és központozott. Igazán grandiózus vagy nagyon egyedi, ötletes panellel csak 4-5 oldalanként fogunk találkozni, így azok valóban hatásosak maradnak, nem érezzük úgy, hogy szét akarják verni a koponyánkat a hatásvadász képek hadával. (ez legalább annyira az írót dicséri, mint a rajzolót) És ha már koponyák szétverése szóba került...

brutal.png

A The Spider King rendkívül brutális. A sokszor könnyed, humoros hangulatát gyakran törik meg szétroppant fejek, kibuggyanó belek, fröcsögő vér. Ha már korábban is említettem, hadd folytassam ezt a példát és képzeljük csak el, milyen lett volna, ha Samurai Jack nem robotokat aprít, hanem hús-vér lényeket. Nos, a Spider King pont ilyen, de szerencsére a stílusa eléggé rajzfilmes, elnagyolt és egyedi ahhoz, hogy ne érezzük tolakodónak vagy netalántán gyomorforgatónak, amit látunk. A brutalitás azért ritkán ennyire cool és ezért plusz pont jár a jó ízlésű készítőknek. Egy apró negatívum érheti csak a rajzos szekciót: sajnos egy-két képkockán a sűrűség kicsit túl is lett tolva, így volt, hogy vagy fél percig meredtem egy képre, mire megértettem, mit is akar ábrázolni. Ez azonban a legprofesszionálisabb képregényben is könnyen előfordulhat, főleg ha ennyire kirívó és markáns stílust képviselnek.

A képregény egyébként nagy kapkodása és rendkívüli cselekménydús jellege ellenére is csak a 70. oldal környékén indul be igazán, (az alig több mint 100 oldalas képregényben) amikor is megismerjük a történet igazi antagonistáját. Bevallom, zord kritikai szívem ennél a résznél enyhült meg igazán, hisz egész egyszerűen beszippantott az, amit olvastam és láttam. Rögtön az jutott eszembe, hogy nincs még egy olyan műfaj, mint a képregényé, nem lenne képes sem animációs, sem élőszereplős film visszaadni azt a hangulatot, amit a The Spider King teremt. (ettől függetlenül várom az animációs filmet/sorozatot belőle!)

 nevtelen-255.png

Ne várjunk karakter- vagy jellemfejlődést, ne keressünk nagy csavart és meglepő fordulatokat, sem túlzott drámai mélységet, egyszerűen csak élvezzük a történetet abban a formájában, ahogy van: egy őrült, zabolátlan, pörgős, sötét és mégis humoros akció-kalandnak. Mert az, nem több és nem kevesebb. Nagyszerű vizuális élmény, a szemünk biztosan többszörös orgazmust élhet majd át, míg az agyunk nem robban szét az olvasottaktól, csupán kellemesen ellazul.

Őszintén megmondom, én sajnálom, hogy így be lett darálva a történet, mert elbírt volna még két ekkora kötetet igényesebben kidolgozott karakterjellemekkel, csapatkohézióval, jellemfejlődésekkel. Szeretem gyűlölni a történet főellenfelét, együtt akarok harcolni a karakterekkel, megélni a szenvedéseinket, érezni akarom a gonosz bukását, de ebben a sietségben épp csak üdvözölhettük az ellent és a feje (egy epikus harcban persze) máris porba hullt.

Hiányzik tehát a történet igazi íve, melyben hőseink hosszú, kalandos utat járnak be, míg végül találkoznak a végzetükkel. A végzetük egyszerűen ott van az orruk előtt, és azonnal szembe kell menjenek vele. Kár, mert a karakterek tényleg szupernek tűnnek. Tudni akartam volna mit éreznek, mit gondolnak, mi az előtörténetük, vagy mik az igazi, belső céljaik. Talán... talán majd a folytatásokban.

kotet.png

A történet ugyanis befejezetlen, a vége nyitott és mégis egész érzete van. Nem kétlem hogy lesz következő rész, de a sztori bőven adott volna keretet ahhoz is, hogy az első kötetben történteket két vagy három képregényre osszák a készítők. De nem dohogok tovább, a The Spider King az utóbbi idők legnagyobb képregény durranása, egy igazi szemgazmus és valódi kikapcsolódás azoknak akik szeretik a kicsit őrült, kicsit túlzó, kicsit kemény és kicsit vicces történeteket. Talán egy nagyszerű eposz kezdete ez a kötet, vagy egy nem annyira nagyszerű (de mindenképpen maradandó) eposz maga. Az idő, a sors és a csillagok majd eldöntik...

A Kickstarterre készült kötet a The Spider King képregény mellett két kisebb képregényt és egy nagy rakás fan-artot is tartalmaz, amik között két honfitársunk és nagyszerű alkotónk László Márk (Hellboy Art contest dobogós helyezés) és Pintér Márk (Sketchfield, Rooklet Ink, A Hegy képregény) művei is megjelennek.

Az alkotók nemsokára bejelentik, hogy hol és milyen formában lehet majd megrendelni a képregényt, ugyanis egyelőre csak a sokat várt és szenvedett Kickstarter backerek kaparinthatták meg a kötetet. Amint lesz bővebb infónk a mindenki számára elérhető kiadásról, jelentkezünk!

Pro tipp a türelmetlenebbeknek: Legyetek szemfülesek a Facebookon és fórumokon, többen jelezték, hogy olvasás után tovább adnák a saját Kickstarteres kötetüket, szóval nem feltétlenül lehetetlen vállalkozás a beszerzése a megjelenésig.

Addig is figyeljétek:

The Spider King Facebook

- Varga Bálint Bánk

Megosztás:
Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása