Ekö – társasjáték-ajánló

csukisz 2017. február 11. 00:59
Ekö – társasjáték-ajánló

Határtalan homoki háború – újra és újra.

eco_hero.png

Amikor egy új társasjáték kerül elém, mindig úgy érzem, hogy az asztalnál rajtam kívül helyet foglalók mellett, egy sokkal nagyobb ellenféllel kerültem szembe – ez pedig maga a játék. Számomra ilyenkor kevésbé a győzelem elérése, mintsem a játékmechanika és annak kitalálása mögötti gondolatmenet felfejtése a cél. Már az első körben pörögnek a „Mennyi szerepe van a figurák kezdeti elhelyezkedésének?” - „Honnan van esélyem a legtöbb nyersanyagot gyűjteni?” – „Mennyire fair hogy nem azonosak a játékosok speciális képességei?”, és az ehhez hasonló kérdések.

Tovább
Megosztás:
Szólj hozzá!

London Dread társasjáték - viktoriánus nyomozás

csukisz 2016. november 09. 10:00
London Dread társasjáték - viktoriánus nyomozás

Megnéztük, milyen amikor a 19. században kell London utcáin nyomozót alakítani.

640.jpg

1857 március 12. London. A hajnali órákban az utcák még kihaltak és a köd sem szállt fel teljesen. A macskaköveken kemény cipők kopogása hallatszik, ahogy sietve szelik át a távolságot a 4-es házszámhoz. Az ismeretlen alak odalép az ajtóhoz, majd lehajol, és egy fehér borítékot csúsztat be alatta. Benne egyetlen mondattal: “Tegyen látogatást Mr. Reynaud-nál a Curzon Street 21-ben. Siessen!”

 ld-logo.png

Tovább
Megosztás:
Szólj hozzá!

SPIEL 2016 - Élménybeszámoló

csukisz 2016. október 22. 17:00
SPIEL 2016 - Élménybeszámoló

A világ legnagyobb társasjáték kiállításán jártunk.

unnamed.jpg

A társasjáték-rajongók vigyázó szemeiket Essenre vetik Európa legnagyobb játékvására idején, amikor több száz új és izgalmas társasjátékkal találkozhatunk. Igazi ünnep ez a hobbi kedvelői számára, exkluzív beszámolónkból pedig kiderül, milyen napokra is számíthat az ember, ha úgy dönt, maga is részt vesz a bulin. 

Tavaly voltam először Essenben a SPIEL-en, ami annyira megtetszett, hogy úgy döntöttem, idén is szeretnék menni, ám ezúttal a blogunk színeiben. Tavaly csütörtök kora reggel indultunk Hágából, és ez sajnos idén is így alakult. Hajnali 4-kor ébresztett a telefonom, hogy ideje összeszedni a táskákat és az eladásra szánt játékokat, majd irányba vettem a vonatállomást.

„SPIEL: évente októberben megrendezett társasjáték kiállítás és vásár. Az összes nagy és sok-sok kis kiadó részt vesz ezen az eseményen, ahol általában rengeteg új játékot mutatnak be. A rendezvény 4 napos (csütörtöktől vasárnapig tart) és a világ minden kontinenséről érkeznek látogatók, hogy játékokat cserléjenek, vegyenek és kipróbáljanak.”

A szomszédos városban találkoztunk pár holland ismerőssel, akikkel végül együtt indultunk útnak kocsival Essenbe. Az út ugyan csak 2 órás, de mire az ember odaér pont a csúcsforgalom ideje van, ezért döntöttünk a korai indulás mellett. A rendezvény „halandó” látogatók számára 10:00-kor nyit, azonban a kiállítók és a sajtó már egy órával korábban beléphetett a játékok Kánaánjába. Persze, hogy túlterveztünk, így már 8 órakor ott dekkoltunk a bejáratnál várva a 9-es nyitást. Szerencsénkre „jó” (értsd. Nem esett az eső) idő volt, így a bejutásig csak az őszi hideggel kellett megküzdenünk. Szép lassan más humanoid lények és elkezdtek szállingózni a négy égtáj felől, és egész kis sor alakult ki a „Aussteller” feliratú tábla előtt.

Pontban 9-kor beléptünk egy kis oldalsó ajtón és döbbenten tapasztaltam, hogy a Heidelberger standnál már ekkor legalább 30 embert várt arra, hogy egy órával később az elsők között léphessen az ideiglenesen felállított üzlethelyiségbe és elkölthesse az éves megtakarítását. Mivel mi hátizsákkal voltunk, így a 7-es (a leghátsó) terem felé vettük az irányt, ahol a legtöbb magyar kiállító is helyet kapott. A Days of Ire csapata volt olyan kedves, és megőrizte nekünk a cuccainkat, hálánk üldözi őket. Itt adnék is gyorsan egy tanácsot azoknak, akik jövőre terveznek Essenbe látogatni:

A SPIEL-re lehetőleg kevés cuccal érkezzetek,

mert a nagy tömegben elég fárasztó azt a pár játékot és kabátot/táskát/bőröndöt hurcolászni 8-9 órán keresztül. Ugyan van egy-két értékmegőrző, azonban ezek általában még szerdán elfogynak.

Az első nap, csütörtök, az igazán fanatikusok napja. Akik ki tudják venni a szabadságot, illetve messziről érkeznek, azok ezen a napon próbálják meg ledolgozni a bevásárlólistát, így volt pár kiadó ahol már aznap elfogyott szinte a teljes aznapi vagy akár 4 napi készlet.

1: „Amit ma megvehetsz, ne halaszd holnapra!”

A tömeg még viszonylag elviselhető, hiszen csütörtökön vannak a legkevesebben, de így is sokszor 10-20 percet kell egy-egy játékért sorban állni, ha valaki ki akarja próbálni. Ez főleg a legfrissebb játékokra igaz, de néha ki lehetett fogni egy-egy olyan asztalt is, ahol ugyan kevésbé új játékok voltak, de legalább csak 5 percet kellett várakozni ahhoz, hogy játszhassunk.

Analízis-paralízis 

Ugyan én is rendesen felkészültem, és vittem a gondosan kiszínezett listám, illetve térképem, mégis olyan sokkhatás alatt voltam, hogy eleinte nem tudtam, hova rohanjak először, mit nézzek meg. A fények, a látvány az a rengeteg játék teljesen magába szippantja az embert és nagyon nehéz a varázs alól megszabadulni. Persze, amikor az ember pénztárcája egyszer csak kiürül, az elég kijózanító tud lenni az utolsó napok környékén, ám itt még csak a kezdeteknél jártunk.

Szaladtunk egyik helyről a másikra, egyik játéktól a következőhöz, hogy lehetőleg minden játékot le tudjunk dolgozni a listáról. Itt jön a második szabály, amit idén tanultam meg.

2. „Nem lesz elég időd minden játékra, tudj elengedni!”

Egyszerűen nincs az az időmennyiség, amivel meg lehetne nézni az összes újdonságot. Főleg úgy, hogy a legtöbb kiadó a tavalyi esetleg még egy évre visszamenőleg kiadott játékait is elhozta magával. Ugyan tavaly „csak” 911 kiálltó volt jelen, ez idén 1021-re duzzadt 50(!) nemzetből. Ezzel arányosan a látogatók száma is rekordot döntött:

idén 174 ezren látogattak ki a Spielre.

A boardgamegeek-en vezetett lista alapján legalább 781 új cím volt jelen, számos olyan játékkal is találkoztam, ami fenn sincs az online katalógusban. Ugyan végigjártam mind a 6 termet, biztos vagyok benne, hogy tudnának nekem olyan játékot mutatni, amit még csak futólag sem láttam a nagy rohanás rohanás közben.

Egyre jelentősebb a magyar jelenlét

Az Exit játékok nagyon felkapottak voltak idén, több német és egy angol játék is megjelent a szabadulós szobák koncepciójával. Ezek egyszer játszhatók, mivel utána az ember már ismeri a történetet és nem lenne kihívás a benne lévő rejtvény. Idén is rengeteg Kickstarteren befutott játékot láthattunk, külön termeket is alakítottak ki nekik. Itt szerencsénk volt összefutni az Ave Roma, Saltlands, Days of Ire és Anachrony játékokkal, amelyek ugye mind magyar tervezők kezei munkái, ráadásul korábban már tesztelhettük is őket, és egyik esetben sem kellett csalódnunk.

Nem kis büszkeséggel töltött el, amikor egy amerikai játékos kért tőlem útbaigazítást, hogy megtalálja az Anachronyt, és mesélhettem neki, hogy a játék, amit keres, bizony magyar fejlesztés. Mondtam is neki, hogy ha már arra jár, nézze meg a többi hazai játékot is, mivel legalább 5 magyar csapat is jelen van idén Essenben. Baromi jó érzés volt egyébként látni, hogy ilyen sok magyar fejlesztőcsapat képviselt minket a kiállításon, az pedig külön öröm, hogy ilyen minőségi és kreatív játékokkal.  

A sok-sok társasjáték mellett itt rendezik meg egyidőben a Comic Con-t is, ami rengeteg képregénnyel és rajzolóval/íróval jár, akik persze dedikálnak megadott időpontokban. Mondjuk a tásasjátékoknál is van hasonló, így sikerült a Codenames-t jegyző Vlaada Chvatil-lal és a 7 csoda: Párbaj társalkotójával, Bruno Cathalával találkoznom. A 2-es teremben még LARP-hoz szükséges ruhát és felszereléseket is lehetett kapni. Kockák, kártyavédők, társasjáték insertek, szerepjátékos könyvek, szőnyegek és playmatok széles választéka szintén helyett kapott. Kedvencem az a stand volt, ahol a kockákat kilóra mérték és mint a helyi CBA-ban kis zacskóba kellett letölteni, majd konyhamérlegen lemérni. Ehhez tartozik a harmadik tanácsom:

3. A „SPIEL-en mindenki megtalálja a magának valót, csak keresni kell!”

Végül este 7 órakor kedves német biztonsági emberek elég határozottan elkezdték a tömeget kifelé terelni és a komplexum egy 15-20 percen belül a kiállítókon kívül egészen kiürült. Játékokkal megrakodott nehéz zsákokkal indultunk szállásunkra, amely a metró vonalán helyezkedett el. A szállás egy nagyon kritikus kérdés, mivel az árak a közeli szállodákban nagyon magasak tudnak lenni, ha egyáltalán még van szabad szoba.

Általában egy héttel a rendezvényt követően már elkezdik foglalni a jövő évi szállásokat és rohamosan fogynak a még elérhető áron és vállalható közelségben lévő helyek az ezt követő hónapokban. Érdemes tehát minél hamarabb alvóhelyet foglalni. Aki kocsival jön akár a közeli falvakban, városokban is foglalhat, ugyanis jól megközelíthető a helyszín. Sok parkolóhely van, de aki később érkezik, jobb, ha egy 5-10 perces sétát is belekalkulál a kalandba.

Szombaton demózást vállaltam. Ez azt jelenti, hogy leszerződtem az egyik kiadóval, hogy a nap folyamán a játékot népszerűsítem és tanítom az érdeklődőknek. Akit érdekel az ilyen lehetőség figyelje a BGG-t, mert általában 1-2 hónappal előtte szoktak a kiadók írni, hogy keresnek erre nyitott embereket. Cserébe egy-két, a kiadó által forgalmazott játék jár, függően a vállalt időtartamtól, illetve a nagyon felbecsült kiállítói jeggyel, amivel ahogy korábban említettem, 1 órával hamarabb be lehet lépni a területre. Az az egy óra sokat számíthat, ha az ember viszonylag nyugiban szeretne körbe nézni.

4. "Ha korábban szeretnél bejutni, vállalj demózást!"

Végül eljött az utolsó nap is, ahol még az igazán fontosnak ítélt játékokat szerettük volna kipróbálni, amit az előző napokban nem sikerült. A tömeg aznap volt a legnagyobb, hiszen a családos emberek a hétvégén tudnak ellátogatni, ami így szignifikánsan megemelte a látogatószámot. Nagyon nehéz volt előre haladni a sorokban és leülni egy-egy asztalhoz a fő termekben szinte lehetetlen volt.  Mivel mi már 9-kor aznap is benn voltunk, így volt egyáltalán esélyünk egy Captain Sonart játszanunk egy francia csapattal, akiknek tengeralattjáróját gyorsan elsüllyesztettük. Sok kiadó használ XXL verziót a játékaiból, amely teljesen egyenrangú a kiadott dobozos formával, csak sokkal nagyobb. Egyrészt nagyon impozáns látványt nyújtanak, valamint sokat ad a játékélményhez, amikor egy tenyér méretű vonaton kell a Colt Express figuráit pakolni.

Szeretném még megemlíteni a Math Trade-et, amit ebben az évben is megszerveztek a börzével párhuzamosan. Tavaly még a komplexumon belül, idén már a 3-as terem előtt tartották a cseréket, ami lényegében egy hatalmas hangyabolyhoz hasonlít. Sok-sok ember játékkal a kézben, jó esettel egy névvel/nicknévvel ellátott papírral a másikban szaladgál ide-oda próbálva megkeresni a cserepartnereket. Nekem viszonylag gyorsan sikerült lerendeznem a cseréket, mivel eleve nem volt sok tételem és felkészülten érkeztem, laminált táblával, profilképpel.

Vasárnap este 18:00-kor bezárták a SPIEL-t és megkezdődött rohamtempóban a szétszedés és elrámolás. Délután már lehetett érezni, hogy ez az utolsó nap, mert sok kiadó akciókkal próbálja még eladni a megmaradt készletet, hogy ne kelljen messziföldre hazaszállítani. Itt még ki lehetett fogni egy-két jó ajánlatot. Aztán véget ért az egész olyan gyorsan és mi boldogan távoztunk a sok-sok doboznyi zsákmánnyal, amiből hamarosan beszámolókat is olvashattok itt a blogon. Örömmel zártuk az idei SPIEL-t, és jövőre is tervezünk menni, ha időnk engedi.

Megosztás:
Szólj hozzá!

Codenames Pictures - Társasjáték ajánló

KralleKralle 2016. október 21. 17:30
Codenames Pictures - Társasjáték ajánló

Képes vagy megfejteni a kódot?

fokep.JPG

A Fedőnevek (aka Codenames) hatalmas sikerének hullámai még el sem ültek, amikor a CGE kiadó kijött a Codenames fekete dobozos felnőtteknek szóló változatával (Codenames Deep Undercover), majd hamarosan kiderült, hogy az esseni játékfesztivál idejére egy még nagyobb dobással készülnek.

Tovább
Megosztás:
2 komment
süti beállítások módosítása