Klank! - társasjáték-teszt

kovacs.lehel 2018. augusztus 01. 15:30
Klank! - társasjáték-teszt

Így ne verd fel a sárkányodat!

 img_6076.JPG

 

A pakliépítés már-már elavult műfajnak számít a modern társasjátékok világában: a Dominion tíz évvel ezelőtt megteremtette az alapokat, és ugyan néhány évig se szeri se száma nem volt az ötlet sikerét meglovagolni igyekvő klónoknak, a többségük szép lassan eltűnt a süllyesztőben. Így tehát a pakliépítés ősapja mai napig őrzi elsőségét a BGG öröklistáján, már ami a tisztán pakliépítő kártyajátékokat illeti. Ez persze korántsem biztos, hogy sokáig így marad. Van például egy játék, ami szorosan ott lohol a nyomában. Bizony, a mai cikkünk tárgyáráról, a magyarul is megjelent Klank!-ról van szó!

A Dominion a kedvenc játékom (még mindig). Éppen ezért egyszerre van könnyű és nehéz dolga egy pakliépítőnek, ha a szívembe akarja lopni magát, hiszen a stílust magát nagyon szeretem, de a műfajteremtő olyan magasra tette a lécet, amit eddig egy kihívónak sem sikerült még megugrania (legalábbis nálam). Vajon a Klank!-nak sikerül?

Sárkánytojás-héjon lépkedni

A Klank! egy pakliépítő társasjáték 2-4 fő részére, nagyjából 45-60 perces játékidővel. A játékosok kalandvágyó kincsvadászok bőrébe bújva merészkednek le a kincsekkel teli mélységbe, amit egy még alvó, de a túl nagy zajra roppant érzékeny sárkány őriz. A cél nem is lehetne egyértelműbb: minél értékesebb zsákmányt felmarkolni, és lehetőleg az előtt elhagyni a barlangszerdszert, mielőtt a sárkány dühében rövid úton el nem intéz minket.

img_6074.JPG

Ami a fizikai valóságot illeti, a játék átlagos méretű dobozban érkezik, melynek borítója pofás, de semmi extrát nem nyújt, ellenben jól előrevetíti a vizuális világot, és segít megteremteni a hangulatot - ez utóbbi, mint látni fogjuk, igen fontos lesz.

A játékelemek minőségiek (a sárkány alakú meeple és a húzózsák nagy kúlság!), ami mondjuk minimum elvárható egy 15-17 ezres játéktól. Külön tetszett, hogy az inzert nem csak jól használható, de gondoltak a kártyákat bugyizókra is: jelentem, hogy prémium védőkkel is kényelmesen elférnek a lapok a fakkokban. Ez pedig fontos, mert mint szinte minden olyan kártyás játékot, ahol sokat kell keverni a lapokat, érdemes védőzni. Minimális befektetés, maximális életciklus!

Gyakorlatilag bármilyen társasjátéknál, de különösen egy családibb darabnál kiemelten fontos, hogy a szabályfüzet jól szerkesztett, és jól érthető legyen. Szerencsére a Klank! ezt a lécet simán megugorja, így hosszas internetes kutatómunka nélkül is meg lehet belőle tanulni a játékmenetet.

Az előkészületek viszonylag szöszölősek, ugyanis a kétoldalas tábla éppen használt felére (az egyik egyszerűbb, a másik trükkösebb játékot ígér) tucatnyi kartonjelölőt kell felpakolászni - egy részüket ráadásul kevergetés után véletlenszerűen. Erre jön még a különböző kártyák szétválogatása (szerencsére az inzertben külön lehet őket valamennyire tartani), illetve a legvaskosabb kazamatapakli bekeverése, és a kezdetben elérhető kártyák kiválogatása. Nem vészes, de azért nem is túl rövid folyamatról van szó.

A játékmenet ezzel szemben viszonylag egyszerű. Minden játékos egy tízkártyás, ugyanolyan kezdőpaklival fut neki a kalandnak, melyből mindig öt lapot tart a kör elején a kezében. Minden kártyát ki kell játszani, ezek sorrendjét (már amikor van ennek jelentősége) viszont már mi választhatjuk meg.

img_6072.JPG

Mivel pakliépítőről van szó, így a legtöbb akciónkat a kártyák segítségével fogjuk tudni végrehajtani, ezek pedig igen sokfélék lehetnek.

A legfontosabb talán a csizma ikonnal jelölt mozgásakció: minél több csizmát sikerül egy körben kijátszanunk, annál többet mozoghatunk a táblán a saját fafiguránkkal. Vannak utak, amik eleve két csizmát “követelnek”, de arra is figyelni kell, hogy a kristálytermekből akkor sem haladhatunk tovább, ha egyébként még lenne elég lépéspontunk. Bizony, kristályokat kerülgetni a sötétben fárasztó elfoglaltság!

Másik fontos akciólehetőség a kard ikonnal jelölt támadás. Egyrészt bizonyos útvonalakon veszélyek leselkednek ránk, amik leküzdéséhez kardokra van szükség - ellenkező esetben féltve őrzött egészségünk bánja. Másrészt a kazamatapakliból felcsapott lapok között akadnak különböző szörnyek (illetve a tartalékban található goblin mindig legyőzhető ellenfél), akiket szintén fizikai erőnkkel küzdhetünk le. Fáradozásainkat a sikerélményen kívül mindig valami bónusz is jutalmazza, a lapok pedig azonnal kikerülnek a játékból.

Ilyen jutalom lehet például a például az arany, ami egyrészt pontot ér a játék végén, de további előnyös tulajdonsága ezen felül, hogy a piacon akár el is költhetjük különböző hasznos holmikra. Ezek közös jellemzője, hogy szintén pontot érnek a játék végén, de talán még ennél is fontosabb, hogy mindegyiknek van valami különleges tulajdonsága is: a korona segítségével bizonyos kártyáknak erősebb képessége lesz, a mesterkulccsal a lezárt útvonalakon is közlekedhetünk (menekülésnél ez kifejezetten nagy előny), a hátizsákkal pedig akár több relikviát is elemelhetünk a sárkány orra elől.

img_6073.JPG

Sokat emlegettem már a különböző kártyákat, jogos tehát a kérdés, hogy vajon hogyan lehet rájuk szert tenni. Ennek elsődleges módja, hogy a kártyán kék élére állított négyzettel jelölt képességpontokat költünk. Mind a kazamata, mind az állandóan elérhető tartaléklapok közül választhatunk. Vannak egyszer használatos kártyák, amiket “megvásárolva” és használva rögtön ki is kerülnek a játékból, de a legjellemzőbb az, hogy megszerzés után rögtön a saját dobópaklinkba helyezzük őket. ”Annak meg mi értelme van?” - kérdezheti egy laikus játékos, amire a sokat látott gémer válasza valami olyasmi: “Hát így építed be a lapokat a saját paklidba!”.

Ez ugyanis a játék lényege: minél jobb kártyákat szerezni először a dobópakliba, amit ha elfogyott az aktuális húzópaklink, bekeverünk, ezzel új húzópaklit alkotva. Így a megvásárolt lapok immáron a kezünkbe kerülhetnek, és jó eséllyel ezek SOKKAL jobbak, mint amikkel elkezdtük a játékot. (Még mindig brilliáns ötlet!)

Na de mi végre ez a sok hűhő? Értelemszerűen azért merészkedünk le a mélységbe, hogy minél jobb cuccokra tegyünk szert. A legfontosabbak az úgynevezett relikviák, amik annál több pontot érnek, minél mélyebbről sikerül őket felhoznunk (ha nincs hátizsákunk, csak egyet markolhatunk fel!). Ezen kívül szerezhetünk különböző, szintén pontokat érő csecsebecséket, de a kis és nagy titkok közt akadnak különböző nagyon hasznos használati tárgyak is.

Sajnos azonban nem minden lehet ennyire egyszerű, ugyanis némelyik kényes művelet, akármennyire is igyekszünk némi zajjal jár. Ezt hivatott a kártyákon szereplő “+X Klank!” is kifejezni, ami annyit takar, hogy az X-nek megfelelő számú saját színű fakockát kell felpakolnunk a tábla Klank! mezejére. Ennek negatív hatása nem azonnali, ám annál halálosabb.

Ugyanis ha a kazamatasor kör végi feltöltése közben akár csak egy sárkányikonos is lap van, a sárkány felébred, és dühe elsősorban a hangoskodókra fog zúdulni. Ekkor ugyanis a Klank! mezőn lévő összes kocka bekerül a húzózsákba, amiből aztán a sárkány haragjától (és néhány egyéb faktortól) függő számú fakockát kell kihúzni. A játék tervezői szerint pedig egy ilyen vérszomjas hüllőt leginkább azzal lehet felhúzni, ha relikviát vagy “véletlenül” sárkánytojást lopunk tőle. Én hiszek nekik!

A játék elején még jó eséllyel megúszhatjuk a sérülést, ugyanis a zsák tele van fekete, senkire sem ártalmas kockával, de ez az idő előrehaladtával egyre kevésbé lesz így: aki sokat klankol, sokat is sérül, ugyanis a kihúzott, színünknek megfelelő kockák a sérüléssávra kerülnek, ami rossz esetben akár a véget is jelentheti. Meghalni pedig szívás, főleg ha mindezt a mélységben sikerül véghezvinni - ez esetben kerek 0 ponttal zárjuk a játékot, megszerzett cuccoktól függetlenül. Ellenkező esetben a falusiak a segítségünkre a relikviák segítségére sietnek, így legalább pontot szerezhetünk a játék végén.

 img_6077.JPG

Apropó, a játék addig tart, amíg valaki vissza nem jut a kezdőmezőre. Ezért a hősi tettért egyébként tetemes mennyiségű pluszpont jár, de ez közel sem minden! Az első játékos ezzel elindít egy halálos visszaszámlálást: minden körben, amikor ő következne a sárkány támad, mégpedig egyre több kockát követelve. Olyannyira, hogy a negyedik alkalommal minden, a kezdőmezőre vissza nem jutott játékosnak kampec.

Ekkor minden mélységből kijutó, és relikviával rendelkező játékos összeszámolja a kártyákon, aranyérméken és különböző jelölőkön (relikviák, titkok stb.) szerzett pontjait. A legtöbb ponttal rendelkező játékos nyeri a partit.

Fogd a relikviát, és fuss!

Hadd kezdjem azzal, hogy a Klank! bizony felhőtlen szórakozás, és nem (csak) azért, mert a játék sztorija szerint az időnk tetemes részét egy földalatti barlangrendszerben töltjük. Egyszerűen annyira játszatja magát a játék (csúnya angol szóval fogalmazva flow élményt nyújt), ami mindenképpen kiemeli a pakliépítők, sőt úgy általában a társasjátékok igen népes mezőnyéből is.

Teszi ezt úgy, hogy egyébként nincs rettenetesen nagy stratégiai mélysége, ilyen szempontból meg sem közelíti például a Dominiont. A vásárolható kártyák java része teljesen véletlenszerűen jön fel, miközben a paklink lecsupaszítására (értsd: a gyenge lapok kikukázására) csak nagyon korlátozott lehetőségeink vannak. Ezen felül a sérülés is bizonyos szintig véletlenszerű, még akkor is, ha azért lehet sejtésünk, hány kockánk került be a félelmetes húzózsákba. Nem mondom, hogy nincs lehetőség bizonyos stratégia

Ami mégis nagyszerűvé teszi a játékot az a hangulat. A pakliépítés a kezdetekben kifejezetten száraz műfajnak számított (lásd a sokat emlegetett Dominont), hiszen mégiscsak lényegében egy pakli kártyával játszunk.

Ehhez képest a Klank! esetében sikerült egy olyan körítést adni, amivel már jól működik az egyébként már kissé elcsépelt sárkányos fantasy téma is. Egyrészt megadja a “szereztem valamit, elértem valamit” érzést, másrészt a játék végi menekülés adott helyzetben igazán izgalmas pillanatokat tud okozni (különösen ha a tábla haladóbb oldalát használjuk).

klank-tarsasjatek-renegade-reflexshop.png

Összegzés

A Klank! nagyszerű társasjáték és nagyszerű szórakozás, mind a magas BGG helyezést, mind a Kennerspiel-ajánlott státuszt abszolút megérdemli.

Hogy letaszította-e a Dominiont a személyes toplistám tetejéről? Nem, de szerencsére láthatóan nem is ez a célja, és pont emiatt a lazasága miatt szerethető igazán. Remélem egy nap az angolul már kapható kiegészítők (mélytengeri kincsvadászat, egyiptomi sírfosztogatás? - jöhet!) és/vagy a sci-fi témába csomagolt In Space! variáns is elérhető lesz magyar nyelven.

Meleg szívvel merem ajánlani akár családi játéknak, akár a gémerek gyűjteményébe!

Megosztás:
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://diceandsorcery.blog.hu/api/trackback/id/tr9514134499

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.