Túlélők szövetsége | társasjáték-teszt

kovacs.lehel 2018. március 11. 20:05
Túlélők szövetsége | társasjáték-teszt

Szólójáték három fő részére

boritotulelo.jpg

Jacob Fryxelius (és népes családja) az általunk is kiválónak tartott A Mars terraformálása című mesterművel robbant be a társasjátékos köztudatba. Sejtettük és reméltük, hogy ezt követően új játékkal jelentkezik, és lám a 2017-es Spielre meg is érkezett a Túlélők szövetsége, ami a Reflexshop gondozásában magyar kiadást is kapott.

Ha egy társasjáték tervezője egy olyan játékkal szerez magának nevet a hobbiban, ami rekordgyorsasággal veszi be a BoardGameGeek öröklistájának legfelső szféráit, mindig kitüntetett figyelmet érdemel, ha új játékkal jelentkezik. Jacob Fryxelius elég magasra tette a lécet a A Mars terraformálásával, habár (ahogy látni fogjuk) a Túlélők szövetsége teljesen más ligában játszik. Azért akad hasonlóság is: egy ismerős alapokra építkező, mégis egyedi, nem túlbonyolított, hangulatos és kihívásokkal teli játékról van ugyanis szó. Elég ígéretesnek hangzik, nemde?

Támad a zombipakli!

A Túlélők szövetsége egy 1-3 játékos által játszható kooperatív pakliépítő kártyajáték, ami egy zombiapokalipszis utáni elképzelt jövőben játszódik.

A játék egy kisebb méretű dobozban érkezik (lásd: 7 Csoda: Párbaj), ami mindössze három pakli kártyát, négy kis játékostáblát, néhány színes fakorongot, egy játékszabályt és egy küldetésfüzetet tartalmaz.

A megjelenés… hát elég egyedire sikeredett. A dobozborító teljesen visszaadja a játék grafikai világát, úgyhogy ha az nem tetszik, a kártyákban sem fogod nagyobb örömödet lelni. Szépnek semmiképp sem mondanám, de ezen viszonylag hamar túl tudtam lendülni: a karikatúra-szerű rajzok végülis abszolút visszaadják a posztapokaliptikus hangulatot, a nem embereket ábrázoló illusztrációk pedig egész pofásnak is mondhatók (még a zombik is). Nem mellesleg nagy előnye, hogy A Mars terraformálásával szemben legalább egységes a képi világ.

A komponensek minőségétől semmi extrát nem kell várni. A játékostáblák egészen vastagak, a fakorongok kissé túlméretezettek, a kártyák pedig teljesen átlagos minőséget képviselnek - ez utóbbiakat azért érdemes kártyavédőzni, mivel elég sokat kell őket a játék során kevergetni.

A játék célja, hogy küldetések teljesítésével túléljük a zombiapokalipszis által teremtett áldatlan állapotokat. A doboz 16 különböző küldetéssel érkezik, amelyeket tetszés szerint sorban haladva “kampányként”, vagy akár egyesével is játszhatunk. Minden küldetésnek más-más célja van, ennek megfelelően helyenként speciális szabályok lépnek életbe, illetve az előkészületekben is történhet változás.

tulelok-szovetsege-tarsasjatek-jatekostablak-reflexshop.jpg

Minden játékos egy adott karaktert testesít meg a karaktertáblájának megfelelően, ami a rövid sztorin felül a kezdőpaklira és kezdőtárgyra vonatkozó információval is ellát. Ezen kívül van rajta hely a különböző sebesüléseknek (ezeket jelöljük a piros korongokkal majd), illetve a tábla szélén fut egy pontsáv, amin két dolgot is követhetünk: a zöld koronggal a megmentett túlélők (kvázi győzelmi pontok) számát, illetve a fehér koronggal a zombihullám értéket (ez utóbbi küldetéstől függő kezdőértéket vesz fel) követhetjük.

A játékmenet a Dominion által megteremetett pakliépítésen alapul. Minden játékos teljesen saját zombi- és ún. körzetpaklival rendelkezik (ezek gyakorlatilag a használható kártyáink). Előkészület gyanánt a két paklit külön kell válogatni, majd a választott karaktertáblánknak megfelelően a 10-12 lapból álló kezdőpaklinkat állíthatjuk össze. Ez elsősorban a körzetpakliból érkező kártyákból áll, de játékosszámtól függően 1-3 zombit is be kell kevernünk. Ezen kívül a körzetpakliból kapunk egy kártyát magunk elé, mint kezdőfelszerelést vagy képességet. A játék addig tart amíg vagy nem teljesíti minden játékos az adott küldetés győzelmi feltételét, vagy meg nem hal valaki (ez akkor következik be, ha valaki agyára kerül piros korong).

Minden forduló elején 5 kártyát kell húznunk a saját paklinkból. Ha valami oknál fogva elfogyott volna a pakli, a dobópakli bekeverésével kell új húzópaklit alkotnunk, illetve a zombihullám értékének növelése után, annak megfelelő számú zombikártyát kell a szintén a paklinkba kevernünk.

A zombikártyák mindig a zombipakliból érkeznek, melyben 1-4 zombit tartalmazó lapok vannak, emelkedő sorrendben (tehát a pakli tetején az 1 zombis, az alján pedig 4 zombis kártyák vannak).

A húzás után minden játékos párhuzamosan akciózhat, tehát nincsenek klasszikus értelemben vett körök.

Az esetleg kezünkbe kerülő zombikat kapásból ki kell játszanunk: ezekkel az agyevőkkel kell az adott fordulóban megküzdenünk. A zombikon kívül kétféle kártya akadhat a kezünkbe: az eseménykártyákat hatásukért kijátszva rögtön a dobópaklinkba helyezhetjük, míg az összes többi kártya a játéktérre kerül, elfordított állapotban. Ez utóbbiak használata előtt készenlétbe kell őket helyeznünk (azaz álllóhelyzetbe kell őket forgatnunk) azok esetleges költségének befizetése (értsd: kártyák kézből való eldobása) után. Kártyától függ, hogy bizonyos mennyiséget, vagy bizonyos kártyát kell eldobnunk.

jatekter.jpg

Játéktér, ezúttal támadó zombik nélkül

A lőfegyverek ebből a szempontból speciálisan működnek: ekkor a kártyát nem a dobópakliba, hanem a fegyver alá kell előbb eldobnunk lőszerként, majd tüzelés után kerülnek csak a dobópakliba.

Ilyen kártyákból viszonylag sokféle van. A fentebb említett fegyvereken kívül vannak járművek, tárgyak, személyek és képességek is. Ezekből szinte bármennyit használhatunk, kivéve fegyverből és járműből: előbbiből legfeljebb kettő, utóbbiból pedig csak egyet használhatunk egyszerre.

A fentieken kívül - jó pakliépítő játékhoz méltó módon - új kártyák megszerzésére is van lehetőség. Ehhez először a körzetpaklin kell felderítést végeznünk (kártyák eldobásával), majd a felderített kártyák közül azok költségének kifizetése/eldobása után a dobópaklinkba helyezhetjük őket.

Nincs zombijáték harc nélkül, ez pedig áll a Túlélők szövetségére is. A kör elején lepakolt zombikkal előbb-utóbb meg kell küzdenünk. Hogy elkerüljük a sérülést, bizonyos kártyákkal eldobathatjuk vagy el is pusztíthatjuk őket: előbbi esetben csak a dobópaklinkba, utóbbi esetben pedig a zombipakli megfelelő helyére kerülnek - feltéve ha a kártyán lévő összes zombit sikerült legyőznünk. Ha minden igyekezetünk ellenére maradt zombi előttünk, akkor bevállalhatjuk (illetve végső soron elkerülhetetlen módon be kell vállalnunk) a támadásukat. Maga a zombi a fentebb leírt módon elpusztul, de mi is sebesülést szenvedhetünk el, ami nem marad következmények nélkül. Ha a lábunk sebesül, nem tudjuk a “Futás” eseménykártyát használni; ha a karunk, legfeljebb csak egy fegyvert használhatunk; ha pedig az agyunk azonnal véget ér a kaland. A forduló addig tart, amíg el nem tűnt az összes támadó zombi, illetve a kezünkben sem maradt több kártya.

A játék győzelemig vagy vereségig tart.

Majdhogynem magányos zombivadászat

Mielőtt belemennék a játék értékelésébe: a Túlélők szövetsége

nem más, mint egy szólójáték, amit akár hárman is játszhatnak egyszerre.

Na jó, ez elsőre elég képzavarnak tűnhet, hadd magyarázzam meg, mire gondolok. A játékot mindenki a saját paklijával játssza, amit a saját körzetpaklijából bővíthet, elsősorban a saját zombijai ellen. Azért írom, hogy elsősorban, mert több játékos esetén nem csak a saját zombijainkat, hanem a többiekét is irthatjuk, valamint gyógyításkor is segíthetünk egymáson, illetve természetesen megbeszélhetjük a teendőket is közösen. Ezen kívül azonban a Túlélők szövetsége abszolút szólójáték,

annak viszont kiváló.

A játékmenet pofonegyszerű és intuitív, amit az is előrevetít, hogy a szabálykönyv 8 nem túl hosszú oldalból áll. A pakliépítés eleve nem egy bonyolult ügy, ez a játék pedig a kategórián belül is bőven az egyszerűbb tábort erősíti.

avt-kartyak.jpg

Ami viszont nem egyszerű, az maga a játék legyőzése. A játék elején viszonylag kevés eszköz áll rendelkezésre, de ahhoz még éppen elég, hogy azzal a néhány lézengő zombival el tudjunk bánni, ami a kezdőpaklinban bújkál. Néhány forduló után azonban a zombik száma ugrásszerűen megnőhet, ha nem irtjuk őket folyamatosan, ehhez viszont szükség van új kártyákra, illetve a meglévő lapok aktiválására is. Nagyon jól át kell gondolni, hogy mely lapokat akarjuk ténylegesen használni, illetve melyeket fogunk csak “pénzként” eldobni. Mindemellett sérülést elszenvedni súlyos következményekkel jár: egyrészt összesen két sérülést szenvedhetünk el, mielőtt meghalnánk, másrészt a kar és lábsérülésnek vannak egyéb negatív következményei is.

A fentiek mellett kell viszonylag hatékony paklit építenünk, amivel a legtöbb esetben megfelelő számú túlélőt kell megmenteni (ezt túlélőkártyák kijátszásával, készenlétbe helyezésével és “Búvóhely” kártya kijátszásával érhetjük el). Nem könnyű, de közel sem lehetetlen feladat!

Szerencsére a küldetések nem túl egysíkúak, mindig pont annyit csavarnak az alap játékmeneten, amitől változatossá és kellően kihívással telivé teszik az élményt. Természetesen a győzelemhez szükségeltetik némi szerencse is (kooperatív játékoknál ez nem túl meglepő), de némi gyakorlással sikeres zombiirtóvá képezhetjük magunkat.

Vélemény

Hogy van-e olyan jó játék a Túlélők szövetsége, mint A Mars terraformálása? Igen is, és nem is.

A játék abszolút magán viseli Jacob Fryxelius kézjegyét, ezúttal is egy nagyon egyedi, ötletes és hangulatos játékot alkotott. Azt viszont kétlem, hogy akkora siker lenne, mint a majdnem Kennerspiel-nyertes terraformálós játéka, aminek egy nagyon egyszerű oka van: a Túlélők szövetsége egy abszolút rétegjáték.

A szólójátékok habár egyre népszerűbbek, a potenciális gémerek nagy része elsősorban az egymással játszás élményét keresi a társasjátékokban, ami itt csak nagyon korlátozottan van jelen. Így tehát a csúnyácska doboz és képi világ, illetve a passziánsz jelleg miatt nem tudja felvenni a versenyt egy olyan szupersikerrel, mint A Mars terraformálása.

Hogy ez baj-e? Szerintem egyáltalán nem. A Túlélők szövetsége egy kiváló játék a maga nemében, ott van a helye a szerző életművében, hiszen ezúttal is sikerült megmutatnia, hogy egészen egyedi szemléletmódú tervezőről van szó, aki nem csak önmagát képes ismételni, hanem nagyon különböző játékokat is képes sikerrel (doboz)tető alá hozni.

Úgyhogy részemről továbbra is megszavazom a bizalmat Fryxelius úrnak, és érdeklődve várom a további játékait. Addig is magányos üzleti utakra a Túlélők szövetségének bérelt helye van a bőröndömben.

Megosztás:
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://diceandsorcery.blog.hu/api/trackback/id/tr713731088

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.