A Tiltott Sziget | társasjáték-kritika

kovacs.lehel 2017. december 08. 18:00
A Tiltott Sziget | társasjáték-kritika

Kincsvadászok a süllyedő szigeten

Matt Leacock eddigi játéktervezői pályafutásának csúcsa kétségkívül a Pandemic-család, különösen a klasszikus játék és annak immáron kétrészes Legacy-sorozata. Van azonban egy másik vonal, az ún. „Forbidden-széria”, ami szintén a mester munkája, és nagyon sok hasonlóságot mutat a Pandemic-kel. Ahogy azt már korábban beharangoztuk, ez utóbbi játékok immáron magyarul is elérhetőek a Reflexshop gondozásában, és annak rendje s módja szerint írunk is róluk cikket. Elsőként a könnyedebb A Tiltott Sziget c. társast vesszük górcső alá.

Amikor először találkoztam a Forbidden Island és Forbidden Desert játékokkal, nem különösebben keltették fel az érdeklődésem a megkapó megjelenésük ellenére sem. Valamiért úgy gondoltam, hogy az egyébként zseniális Pandemic megléte mellé felesleges ugyanattól a szerzőtől, ugyanarra a működési elvre épülő játékokra időt és pénzt áldozni. Nos, miután néhány partit sikerült játszanom A Tiltott Szigettel, kijelenthetem, hogy nem is tévedhettem volna nagyobbat.

Fémdobozos kincsvadászat

A Tiltott Sziget egy 2-4 fő által játszható, nagyjából 30 perces családi kooperatív társasjáték, melynek szerzője a Pandemicet is jegyző Matt Leacock.

Az eredeti kiadó Gamewright jó szokásához híven a játék fémdobozban érkezik, melynek borítója is árulkodik arról, hogy gyönyörű kivitelezésű darabról van szó. A dobozt kibontva egy nagyon jól megtervezett inzert fogad, és a kiadó megspórolja nekünk a kartonelemek kinyomkodását is: némi bontogatás után akár azonnal játszható is a játék.

A játékelemeket tanulmányozva kijelenthetjük: első osztályú produktummal van dolgunk. A kártyák és kartonelemek gyönyörűen illusztráltak és jó minőségű papírra nyomódtak, a négy megszerzendő szobor figurája pedig a játék árát figyelembe véve abszolút ajándék kategória. Tényleg öröm kézbe venni és asztalra pakolni ezt a játékot!

Minőségi komponensek

A Tiltott Sziget története szerint csapatunk egy régi elfeledett szigetre érkezik, ahol a négy elem irányítására alkalmas mitikus tárgyat igyekszik megkaparintani. A probléma ott van, hogy a folyamat során a sziget süllyedni kezd, így nem csak kincsvadászat, hanem a túlélés és menekülés is a feladataink közé fog tartozni.

A szigetet a 24 kartonlapkából álló tabló fogja jelképezni, melyből 6 kapásból az áradás jeleit mutatja (tehát át kell őket fordítani a „kékes” oldalukra) az áradás pakliból felcsapott azonos kártyáknak megfelelően. Kalandorainkat a színükhöz tartozó fabábuk jelölik, és a nekik kijelölt helyszínen fogják kezdeni a játékot. A hat lehetséges karakter más és más képességgel rendelkezik, melyek kihasználása kulcsfontosságú a győzelem szempontjából.

A játékot úgy lehet megnyerni, ha sikerül mind a négy kincsfigurát megkaparintani, és sikerül a „Kalandorok kapuja” nevű helikopterleszállót elérve mindannyiunkat kimenekíteni. Ha azonban a sziget vízmércéje eléri a legfelső fokot, vagy úgy süllyed el egy szigetlapka, hogy az lehetetlenné teszi a játék megnyeréséhez szükséges akciók végrehajtását, elveszítjük a játékot.

Ahhoz, hogy sikerrel járjunk minden körben 3 akciót végezhetünk el, így lehetőségünk van élszomszédosan mozogni, egy elárasztott lapkát (amin állunk vagy egy szomszédosat) felszárítani (visszafordítani a színes oldalára), kincset szerezni vagy kincskártyákat átadni.

Kincsszerzéshez el kell jutnunk a hozzá tartozó két helyszín egyikére, és ott el kell dobnunk négy, a kincset ábrázoló kártyát.

Az akciók végrehajtása után két lapot kell húznunk a kincspakliból, amiben értelemszerűen elsősorban kincskártyák vannak, de így tehetünk szert különleges akciókártyákra is, melyek kijátszása nem számít akciónak, ellenben nagyon meg tudják könnyíteni a dolgunkat.

Az egyik ilyen a Homokzsák, amelynek segítségével egy tetszőleges szigetlapkát száríthatunk fel. A másik akciókártya a Légifuvar, amivel egyrészt egy lapkáról bárhova átrakhatjuk a rajta lévő játékosokat, másrészt szükségünk lesz rá a végső győzelemhez.

A fentieken kívül azonban három olyan kártya is a kincspakliban, aminek a kézbekerülésekor kevésbé fogunk örülni. Ezek az ún. „Emelkedő vízszint” kártyák, amik egyrészt megemelik a sziget vízszintjét (ki gondolta volna, mi?), másrészt az áradáskártyák dobópakliját megkevertetik, amit így aztán újra a húzópakli tetejére kell helyeznünk.

Ha a kincskártyák húzásával megvagyunk (és eldobtunk annyi kártyát, hogy legfeljebb 5 legyen a kezünkben), akkor lép a játék: a vízszintnek megfelelő számú áradáskártyát kell húzni. Az így húzott kártyáknak megfelelő helyszíneken áradás következik be, ami két dolgot jelenthet: vagy egy száraz helyszín elárasztottá válik (színes oldalról „kékesre” fordul), vagy egy már elárasztott helyszín teljesen elsüllyed (teljesen kikerül a játékból a hozzá tartozó áradáskártyával együtt). Ez utóbbi esetben az itt álló kalandorok még el tudnak úszni egy szomszédos lapkára, feltéve ha van ilyen (ha nincs: game over).

Ha egy játékos végrehajtotta a fenti fázisokat, akkor a következő játékos következik.

A játék győzelemig vagy kudarcig tart, sem a kincskártyák, sem az áradáskártyák elfogyása nem jelenti a játék végét (elfogyás esetén újra kell őket keverni)!

A legjobb értelemben vett Pandemic light

Aki kicsit is ismeri Matt Leacock Pandemic c. alapvetését (esetleg olvasta vonatkozó cikkünket), talán meglepve tapasztalhatja, hogy a fenti leírás alapján mennyire hasonlít a két játék egymásra. És valóban:

A Tiltott Sziget gyakorlatilag teljesen a Pandemic újragondolt változata.

Ez azonban szerencsére nem jelent teljes koppintást, sokkal inkább egy még könnyebben befogadható, még áramvonalasabb játékról van szó, ami azért nem nélkülözi a kihívást sem.

A megszerzendő kincsek, név szerint: a Föld Szíve, a Szél Szobra, az Óceán Kelyhe és a Tűz Kristálya

A játék általában úgy indul, hogy abszolút kezelhetőnek tűnik a helyzet: elég szárítgatni azt a néhány elárasztott területet, illetve okosan kell gyűjtögetni és egymásnak adogatni a meglévő a kincskártyákat. Igen ám, de mire odáig érnénk, hogy valóban elkezdhetjük az ereklyéket begyűjteni, beindul a játék is. Egyszercsak azon kapjuk magunkat, hogy a szigetlapkák sorra elsüllyednek, ezzel téve egyre nehezebbé a mozgást, miközben ráadásul sietnünk is kell, nehogy elsüllyedjenek a hiányzó ereklyékhez tartozó, illetve a menekülésünkhöz szükséges helyszínek.

A sikerhez elengedhetetlen a különleges akciókártyák jó ütemben való kijátszása (gondolván arra, hogy mikor keveredik újra a kincspakli, és mikor várható újabb vízszintemelkedés), illetve a karakterek egyéni képességeinek okos kihasználása. Ez utóbbiak nagyon sokat hozzátesznek a játékhoz, hiszen nem kis segítséget jelent, hogy például a Mérnök akciónként két mezőt is fel tud szárítani, vagy hogy a Felfedező átlósan is tud mozogni vagy szárítani.

A játék tehát

nagyon jól adagolja a feszültséget,

teszi ezt úgy, hogy kevésbé érezzük reménytelenül elnyomva magunkat, mint egy Pandemic-parti során oly gyakran tesszük. Éppen ezért A Tiltott Sziget úgy tud könnyebben befogadható és egyszerűbb játék lenni, hogy arányaiban kevesebbet áldoz be az izgalmi faktorból, miközben a játék megjelenése abszolút képes megteremteni a szigeten rohangálós kincsvadászós hangulatot.

Meg kell azt is említeni, hogy mint a legtöbb kooperatív játéknál, itt is felléphet az alfajátékos-probléma (amikor egy tapasztaltabb játékos elnyomja a többieket), így érdemes ennek tudatában társaságot választani a játékhoz.

Összegzés

Ahogy a bevezetőben írtam, nem vártam túl sokat A Tiltott Szigettől, hiszen régóta Pandemic-tulajodosok vagyunk, sőt azóta végigküzdöttük az első Legacy-kampányt is, így nem hittem, hogy ez a játék tudna újat nyújtani. Ehhez képest rettenetesen élveztem a vele játszott partikat, és bármikor szívesen újra nekiülnék, ha éppen inkább kincsekre vadásznék egy süllyedőben lévő szigeten, ahelyett, hogy a világot menteném meg a kihalástól.

Hogy tudom-e A Tiltott Szigetet ajánlani? Ha még nem játszottál a Pandemic-kel, és még csak ismerkedsz a társasjátékok világával, akkor abszolút, hiszen egy nagyon könnyen befogadható, látványos, de kellően izgalmas játékról van szó. Nem mellesleg A Tiltott Sziget nagyon baráti áron (7 ezer forint körül) kapható, főleg ha figyelembe vesszük, hogy milyen minőségi alkatrészekkel érkezik a játék.

Ha már megvan a Pandemic, nem ilyen egyértelmű a helyzet. Ha elsősorban keményvonalas gémerekkel hoz össze a sors, ahol a Pandemic is már „túl lájtosnak” számít, nem valószínű, hogy nagy sikert aratnál A Tiltott Szigettel. Ellenben ha szeretnél egy könnyen játszható kooperatív játékot, amivel be szeretnéd kevésbé tapasztaltabb ismerőseidet vezetni ebbe a világba, mindenképp érdemes beszerezni: mind gyerekeknél, mind idősebbeknél bevethető darabról van szó. Éppen ezért a dobozon szereplő 10 éves kortól való kikötést túlzásnak tartom, szerintem akár 7-8 éves kölyökkel is bőven neki lehet vágni a kalandnak.

Fontos még kiemelni, hogy minden játékosszámmal jól működik A Tiltott Sziget, sőt ki merem jelenteni, hogy párban jobb élményt nyújt a Pandemicnél. Ennek elsődleges oka, hogy a karakterképességek mindegyike jól kihasználható kétfős játék esetén is, míg a Pandemic esetében ez nem feltétlen igaz, illetve a helyszínek közelsége miatt könnyebb összedolgozni kevés játékos esetében is.

Összefoglalva tehát ez a játék egy nagyon kellemes meglepetés volt számomra, sokszor fog még asztalra kerülni nálunk, főleg ha a családi összeröffenésekre kell játékot vinnünk. Alig várom, hogy az összetettebb A Tiltott Sivataggal is próbát tegyünk!

A játékot és a cikkben használt képeket a Reflexshop bocsátotta rendelkezésünkre.

Megosztás:
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://diceandsorcery.blog.hu/api/trackback/id/tr6313458407

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.