Dice & Sorcery

A gondolkodó geekek blogja

7 Csoda társasjáték-ajánló
Az ókori bölcsek is a csodájára járnának.

dscn1747.jpg

Karácsonyi társasjáték-ajánlónk írása közben döbbentünk rá, hogy fontos adósságot kell törlesztenünk a társasjátékos világ felé: még sosem írtunk a 7 Csodáról, pedig a modern társasjátékok egyik örökzöld darabjáról van szó, így aztán a bejglikómából felocsúdva klaviatúrát ragadtunk, hogy törlesszük ezt az elmaradásunkat. De nem csak ezért írunk most Antoine Bauza remekművéről, hanem mert egy különlegesen jó játékról van szó.

A civilizációépítés elég hálás témája a különböző platformokon (legyen az akár analóg, akár digitális) létező játékoknak: különös vonzerővel bír a tudat, hogy a játék során valami igazán nagyot alkothatunk adott keretek közt. A zsánerre nem meglepő módon sokkal jellemzőbbek a súlyosabb darabok (gondoljunk csak számítógépen a Civilization sorozatra, vagy társasjáték-fronton a Korokon Átra), de azért akad néhány viszonylag könnyedebb megközelítés is (pl.: Birodalmi Telepesek). A 7 Csoda a maga kb. félórás játékidejével a könnyebbik végét igyekszik megragadni a stílusnak, lássuk, hogy sikerül neki!

A lapok járása szó szerint értendő

A 7 Csoda egy 3-7 fő által játszható (doboz szerint 2 fővel is működik, de erre még később kitérek), rövid (~30 perc), pörgős civilizációs köntösbe bújtatott kártyatabló-építő játék. Célunk, hogy a három kor során (nem történelmi korokra kell gondolni, Bauza mester csupán az ókorba “kalauzol” minket) mi építsük fel a legprosperálóbb városállamot.

A dobozt kibontva azzal szembesülhetünk, hogy az ízléses inzert nem rejt klasszikus értelemben vett játéktáblát (tehát térkép sincs), csupán a játékosok saját játékterének alapjaként szolgáló csodatáblákat, három pakli kártyát, pénz- és egyéb jelölőket, és egy-két további apróságot (csodákhoz tartozó sorsolókártyákat, pontozófüzetet, játékszabályt stb.). A komponensek egyébként jó minőségűek, a gyönyörű illusztrációk pedig annak ellenére teremtik meg az ókori hangulatot, hogy a 7 Csoda (ahogy azt látni fogjuk) egyáltalán nem a tematikussága miatt zseniális darab. A játék minden eleme egyébként nyelvfüggetlen (a kártyák neveinek nincs befolyása a játékmenetre, csupán hangulati elemként szolgálnak), minden információt ikonok formájában közöl a játék.

pic1051106_lg.jpg

A játékmenet szinte pofátlanul egyszerű, és az előkészületek sem igényelnek sok időt: az első kör előtt mindenki magához vesz némi pénzt, egy kétoldalú csodatáblát (ezek kisorsolásához a doboz tartalmazza a fentebb említett kártyákat), illetve az I. kor paklijából hét kártyát.

Kezdésként a hét kártyából egyszerre mindenki kiválaszt egyet, majd a maradékot továbbadja a bal oldali szomszédjának. A kiválasztott lapokat mindenki egyszerre használja fel tetszése szerint:

  • Megépíthetjük, ha rendelkezünk a szükséges nyersanyagokkal (illetve ezek hiányában esetleg tudunk a szomszédunktól pénzért vásárolni). A későbbi korokban lehetőségünk van kvázi ingyen is építkezni, amennyiben rendelkezünk az adott kártya “elődjével” (ezt akár egy hevenyészett technológiai fának is tekinthetjük).
  • A kártya tartalmától függetlenül a csodánk soron következő szintjének megépítéséhez használhatjuk fel (itt a csoda nyersanyag-szükséglete ugyanúgy számít).
  • Eldobhatjuk, hogy pénzt szerezzünk vele.

Ezután a szomszédtól kapott, kissé vékonyabb pakliból ismét választunk, és ez így megy tovább mindaddig, amíg mindenki kiválasztott hat kártyát (tehát a végén az utolsót mindenki eldobja). Ekkor egy gyors katonai értékelés után hasonló módon szétosztjuk a II. kor kártyáit (itt megfordul a körbeadás sorrendje), majd ha azzal is végeztünk, a III. kor pakliját is (itt pedig visszafordul az irány).

Pontot szerezni sokféleképpen lehet, a siker leginkább a különböző típusú kártyák jó kiválasztásán és felhasználásán múlik:

  • A barna és szürke kártyák nyersanyagokat illetve kézműves termékeket adnak, melyek a többi létesítmény és csodaszintek megépítéséhez szükségesek.
  • A kék civil kártyák simán pontokat érnek a játék végén.
  • A sárga kereskedelmi kártyák a pénzzel való gazdálkodásban segítenek (pénz kell az építkezéshez, a szomszédtól való vásárláshoz, sőt pontot is ér a játék végén!).
  • A zöld tudománykártyákon lévő szimbólumok sorozatként gyűjtve érnek pontot a játék végén.
  • A piros katonai kártyák a korok végén hozhatnak pontokat: szomszédainkkal egyenként külön-külön összehasonlítva katonai erőnket az erősebb (az aktuális kortól függő mennyiségű) pontot kap, a gyengébb pedig elbukik egy pontot.
  • A III. korban érkező lila céhkártyák pedig valamilyen speciális szempont szerint érnek pontot a játék végén (pl. minden tablónkon lévő sárga kártya további pontokat ér).

A lapokon kívül a saját csodatáblánknak is nagy szerepe van a pontszerzésben: azon túl, hogy a játékterünk központi elemeként funkcionál és szépen illusztrált, két fontos tulajdonsága is van. Egyrészt mindegyik csoda más-más induló nyersanyagot/kézműves terméket ad, másrészt a játék során a csoda három szintjének megépítésével pontokra és/vagy különböző speciális képességekre tehetünk szert (a szinteket általában sorrendben kell megépíteni).

Értelemszerűen a harmadik kor végén mindenki kiértékeli a tablóját és jelölőit (beleértve a pénzt és katonai pontokat), a legtöbb pontot szerző pedig megnyeri a játékot.

Halikarnasszoszi mauzóleum, halikarnasszoszi mauzóleum, te csodás!

Ugyan megoszlanak a vélemények, hogy a kártyák körbeadogatásán alapuló játékmenetet a 7 Csoda “találta-e fel” (egyesek szerint egy Fairy Tale nevű játéké az érdem), az biztos, hogy Bauza mesterműve tette népszerűvé azt, hasonlóan ahogy a Dominion is forradalmat csinált nem sokkal előtte a pakliépítéssel.

A 7 Csoda egyik legnagyobb erénye, hogy az egyszerű játékmenet és a belépő szintnél egy picit összetettebb pontszerzési lehetőségek mellett gyakorlatilag mindig mindenki egyszerre cselekszik, tehát nincs várakozás a másikra (vagy csak nagyon minimális). Ez a párhuzamosság azt eredményezi, hogy cirka fél órába sikerül annyi játékélményt sűríteni, amit más játékok sokszor 1-2 óra alatt oldanak meg.

Szintén nagy előnye a játéknak, hogy ugyanolyan jól tud működni akár három, akár hét fővel is, viszont minden játékosszám más-más stílusú partit eredményez (természetesen a játékban lévő kártyák száma egyenes arányban követi a játékosok számát). Kevesebb játékossal több lehetőség van a hosszabb távú tervezésre, mivel egy-egy pakli többször is visszakerülhet a kezünkbe, illetve könnyebb átlátni, hogy a többiek mit is csinálnak. Ezzel szemben több játékosnál sokkal inkább taktikai döntéseket kell hoznunk (hét játékosnál minden pakli csak egyszer jár a kezünkben!), és jóval nagyobb a szerencse szerepe is. Ettől függetlenül a 7 Csoda mindkét “arca” rettenetesen élvezetes, így kisebb társasággal jól működik “fillerként”, míg nagyobb társaságnál akár egy-egy partijátékot is könnyen kiválthat, ha épp egy picit gondolkodósabb darabra vágyunk.

pic1084941_lg.jpg

Minél többen játszunk, annál nagyobb asztalra lesz szükségünk

Sajnos a fentiek nem állnak a két személyes játékmódra: ilyenkor igazából olyan, mintha hárman játszanánk, de az egyik játékos virtuális, és felváltva irányítjuk. Néhányan szeretik ezt a megoldást, de általánosabb vélemény (amit én is osztok), hogy nem az igazi ketten 7 Csodát játszani. Szerencsére ezt a kiadó is felismerte, és nemrégiben megjelent a direkt két főre szabott különálló 7 Csoda: Párbaj, melyről szintén írni fogunk a közeljövőben.

Kiegészítők

Ha valaki úgy érzi, hogy jobban el szeretne merülni a 7 Csoda világában, akkor természetesen van lehetősége kiegészítőkkel bővíteni a játékát. Ugyan egyik sem kapott magyar kiadást, de a játék nyelvfüggetlen volta miatt ez nem jelent hatalmas problémát: a KetaKlub oldalán mindegyik kiegésztő magyar szabálya elérhető. Az alábbi "nagy" kiegészítők azon kívül, hogy új csodákat adnak a játékhoz, más-más elemmel toldják meg az alapjátékot.

A Leaders új koncepciót hoz a játékba: a fehér vezérkártyák (melyek új fázisokban kerülnek kiválasztásra, majd később kijátszásra) általában adott stratégiát jutalmaznak (leginkább játék végi pluszpoontok formájában), illetve további speciális képességeket adnak.

A Cities ezzel szemben új, fekete színű lapokkal érkezik, melyek nagyon hasonlóan működnek, mint az alapjáték kártyái. Ezzel egyrészt lehetővé válik, hogy akár nyolcan álljunk neki a játéknak (sőt, lehetőségünk van páros csapatokban is megmérkőzni), illetve kevesebb játékossal egy kártyával többet választhatunk ki minden korban. Az új kártyák elég változatos és újszerű képességeket adnak, úgy, hogy szinte minden korábbi típusból “kölcsönvesznek” elemeket.

A Babel címre keresztelt doboz rögtön két modullal is szolgál. Az egyikkel lehetőségünk van Bábel tornyát építve átmeneti, de mindenkire érvényes szabályváltozásokat a játékba hozni, míg a Nagy Projektekhez mindenki hozzájárulhat, ami sikeresség esetén jutalmazza az abban részt vevőket, ellenkező esetben pedig bünteti az abból kimaradókat.

Ha lehet hinni a híreknek, további kiegészítők érkezése várható a jövőben. Azt azonban érdemes szem előtt tartani, hogy mindegyik kiegészítő tovább bonyolítja a játékot és/vagy növeli a játékidőt.

Összegzés

A 7 Csoda zseniális játék, nem véletlen, hogy bekerült a mi karácsonyi társasjáték-ajánlónkba is mint örökzöld kedvenc. A játék hossza abszolút összhangban van annak mélységével, és ki merem jelenteni, hogy a kártyák körbeadogatásán alapuló játékok közül még mindig ez a legjobban sikerült darab (például a Kincsvadász ahhoz képest, hogy a 7 Csodánál könnyedebb, nekem már túl hosszú játékidőben). Mindent figyelembe véve tehát úgy gondolom, hogy Antoine Bauza ezen játékának minden társasjátékos polcon ott a helye, ahol van lehetőség családdal (feltételezve, hogy ismernek már egy-két modern játékot) vagy baráti társasággal együtt játszani. Csak legyen hozzá elég nagy asztalunk!

A cikkben szereplő képek forrása (a főkép kivételével) a BoardGameGeek.com

A bejegyzés trackback címe:

https://diceandsorcery.blog.hu/api/trackback/id/tr8612116785

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gondnemjáték 2017.01.24. 22:06:27

Szuper összefoglaló volt!
Tényleg nehéz bármilyen negatív dolgot mondani a 7 Wonders-ről. Az egyetlen talán az, hogy 6 fő esetén a tanulási görbe az első játék során kicsit hosszú volt. De ez legyen a legnagyobb probléma! :)

Aranytorkú Károly Művész Úr 2017.01.25. 11:16:05

3-4 fővel az igazi. Teljes létszámnál már nem lesz semmi ráhatásod a tőled távolabb ülőkre, lehet hogy egy nálad gyengébb simán nyer, ha egy kicsit bénáznak a szomszédai.

Facebook oldaldoboz

Utolsó kommentek

süti beállítások módosítása