Mi az a Cyanide & Happines?

A Cyanide & Happiness (ezentúl röviden C&H) egy mocskos és durva online képregény, amely fekete, morbid tükröt tart kicsiny valóságunk elé és ezen keresztül szórakoztat minket. Az alapötlet két különböző helyen fogant meg, és ezt hozta össze egyetlen kiváló projekté négy elborult amerikai fiatal (név szerint Rob DenBleyker, Kris Wilson, Dave McElfatrick és Matt Melvin, igaz mára csak hárman maradtak az eredeti csapatból). A sorozatot 2005. december 9-én indították útjára, és másfél hónappal később már láttak benne annyi potenciált, hogy naponta frissülő comic legyen – ehhez csatlakozott később a Cyanide and Happiness Show, amely heti egyszer új animációval szórakoztatja a rajongókat. Rajzstílusa alapvetően egyszerű, ennek ellenére a testtel is rendelkező pálcikaemberei ikonikussá váltak (még az amerikai Orange Telekom is használta őket a reklámjaiban). Történeteiket 3-8 képkockába mesélik el az alkotók.

Zseniális ötlet

Azt mondják, hogy akinek több mint 11 millió követője van Facebookon, az nagyot nem bukhat egy ötlettel, és ha ehhez hozzáadjuk a társasjátékok üstökösként emelkedő népszerűségét, akkor egyértelmű a sikersztori. Csakhogy a C&H húzása ennél jóval zseniálisabb: nagyjából úgy keresett (eddig) egymillió dollárt, hogy szinte semmit nem kellett érte csinálnia. Fogta az egyébként is népszerű Cards Against Humanity játékrendszerét, minimális bonyolítással átalakította „képregényesre”, majd a Random Comic Generator app. miatt már összeválogatott képregény kockákból (ezeket bárhogy kombinálva egy értelmes, de elborult sztori jön ki) kivett 400-at, és ezt földobta Kickstarterre, valamint a saját weblapjára. Se marketinggel, se grafikával, se játékrendszerrel nem kellett szenvednie, a Joking Hazardot mégis viszik, mint a cukrot.

Igazából amennyit az alkotók az egészhez hozzátettek, azok a saját beteg ötleteik voltak a kampányban - amiket egyébként is kínzás lenne számukra visszafogni. Van olyan pledge goal, hogy fociznak a csomagoddal, mielőtt feladják postára, megrágják a kártyáidat, vagy véletlenül egy halott szobanövényt adnak fel a játék helyett, és egy hónapig nem válaszolnak a panaszaidra. Természetesen a szokásos add-onok is működnek (prémium kiadás, extra kártyák, általad kért képkockák elkészítése), de ezek igazából csak kötelező kellékként szerepelnek a csomagban. A játék nem drága - az összes használható kiegészítővel mindössze 35 dollár – és eddig több mint 25 ezren szavaztak bizalmat nekik. Ha így haladnak tovább, akkor letolhatják nem éppen méltán megérdemelt dobogójáról az Exploding Kittens-t (amely tavaly 4,8 millió dollárt gyűjtött össze, hasonlóan kis összegekből) és ezzel a legsikeresebb gamer projekt lehetnek, amelyet a Kickstarter valaha látott.

Politikai korrektség vs. Szabad szellem

De a siker receptje nem ennyire egyszerű, érdemes megvilágítani a háttérben játszódó nagyobb társadalmi folyamatokat is. A C&H – ugyanúgy ahogy a Cards gainst Humanity – „offensive” card game-nek titulálja magát, vagyis meg sem próbál arra törekedni, hogy ne legyenek konfliktusok a játékban, sőt. Nyíltan hirdeti: nemre, vallásra, korra, szexualitásra, származásra, politikai beállítottságra tekintettel mindenki vérig lesz sértve a játék során – és ezen nagyon jól fogtok szórakozni. Azt vallja, hogy a morbid humor és szatíra az egyik legjobb ellenszer, amivel védekezhetünk a radikalizálódás, és az elnyomás ellen, és ez megteremti az alaphangulatot arra, hogy szót értsünk komoly dolgokról olyan emberekkel, akik más nézőpontot képviselnek, mint mi.  Ez a mai fiatalság egyik markáns világnézete: mindent kimondani, mindenből gúnyt űzni, ledönteni a tabukat - de nem azért hogy megsértsünk valakiket, hanem hogy nem is olyan görbe tükröt mutassunk mindenkinek.

Ezzel teljesen ellentétes az amerikai egyetemeken és különböző közösségekben divatos másik fő sodrásiránnyal, amely igyekszik minimalizálni mindenféle konfliktust és előítéletet. A politikai korretség (PC) eszméje mindenkinek védett teret (safe place) igyekszik biztosítani szinte mindentől, és olyan dolgokért kiállt szexizmust vagy fajgyűlöletet, amiktől még az előző generáció jogvédői is megrettentek. Ehhez jön hozzá, hogy megtisztítanák az irodalmat és filmeket az általuk károsnak ítélt tartalmaktól (például a néger szó), valamint egyenesen tiltólistára tennék a vallási jelképeket - hiszen azok esetleg mások vallási nézeteit sérthetik. Ezen extrémnek ható nézetek csapnak össze a szintén egyre extrémebb szókimondással. Így emelkedik a csillaguk az olyan, eddig is meglévő társadalomkritikai elemeknek, mint a C&H, a Charlie Hebdo, vagy a South Park – amely mindig is jól reflektált az amerikaiak társadalmi problémáira, legutóbbi évadában pedig egyenesen háborút hirdetett a PC ellen.

-Nosfi