Conan egy nagyszerű figura! Robert E. Howard a harmincas években megteremtett őrült barbárja a fantasy történelem nemcsak egyik legikonikusabb, de egyik legösszetettebb alakja is. Az író minden rövidebb és hosszabb történettel hozzá adott valamit a harcoshoz, akit az Arnold féle film óta Conan a barbárként ismerünk, pedig Ő a kezdetektől fogva jóval több volt, mint egy egyszerű barbár, nemcsak jellemében, de élettörténetében is. Meglepő, de ebből sokat átad a játék, akárcsak Hyboria ősi és sötéten csodálatos világából.

Egy izmos csomag

A nemes egyszerűséggel csak CONAN-nak nevezett társasjáték-óriás (mert nem tudom máshogy nevezni) igyekszik minden tekintetben követni az eredeti matéria jellegét. Végletes, akárcsak maga Conan; egy hatalmas doboz, egy nagy rakás csillogó alkotóelemmel, rengeteg (nagyszerűen megmunkált) miniatűr figurával és fantasztikus művészi kivitelezéssel. Ijesztő és mégis lenyűgöző, akár csak maga a névadója.

Amint magunk elé tesszük a dobozt, magával ragad minket az epikusság érzete, behúz minket egy történelem előtti világ, ahol minden vitát vassal és vérrel tisztáztak, ahol a mágia még ott lappangott a színfalak mögött, ahol Atlantisz még saját lábain állt és ahol egy útonálló, kalóz barbárból kora legnagyobb hőse és legendás királya lehetett.

A játék ugyan kisebb kalandokkal, küldetésekkel operál, egy ügyes csapat és egy jó mesélő könnyedén egész kalandciklust fűzhet belőlük, egy nagyszerű, többször leülős sorozatot teremtve ezzel. A Conan jóval több, mint aminek elsőre látszik…

Megbélyegzettek kompániája

Ehhez a történethez azonban nem feltétlenül elég Conan…

A CONAN társasjáték alapvetően kooperatív, melyben a karakterek közötti versengés teljességgel kizárt (és felesleges), a játék kíméletlen vadsága ugyanis megköveteli, hogy minden kalandor összhangban és megfontoltan működjön együtt az adott kaland sikeressége érdekében.

Illetve… mégsem minden játékos, ugyanis a parti alkalmával valakinek magára kell öltenie az Overlord, azaz a sötét nagyúr szerepét, aki egyrészt egyfajta játékmester (avagy mesélő), másrészt minden erejével azon kell legyen, hogy a játékosoknak ne sikerüljön elérni a céljukat, jobb esetben pedig idő előtt a fűbe is harapjanak.

Jómagam nem is tudom eldönteni, hogy nagyúrként vagy játékosként élveztem-e jobban a Conan-t, ez pedig előre vetíti, hogy nagyon is elégedett voltam a játékkal, sőt, már-már függővé tett engem és kis játékos csapatomat.

A Conan tehát kompetitív és kooperatív elemeket vegyít, miközben az alap játékmechanikája már-már könyves szerepjátékokat idéző módon sokrétű és összetett. Karaktereink minden kaland alkalmával más-más alap felszereléssel indulnak útnak, e mellett azonban számos alapvető képességgel és/vagy varázslattal és egyedi értékkel bírnak.

Az alapjátékban ugyan mindössze csak négy játszható karakter van, de minden kaland más-más történeti háttérbe helyezi őket, valamint más-más kezdő felszereléssel és egyéb módosítókkal indítja útnak a csapattagokat, így garantáltan nem fogjuk hamar megunni Conant és kompániáját. /Ehhez erősen hozzátesz az is, hogy az alap kalandokon felül a játék hivatalos honlapján több kiegészítő kalandot is találunk, nem is beszélve a rajongók által készített megannyi egyedi történetről./

Alapvetően főként lépni és harcolni fogunk (a pontos képességekre és lehetőségekre később kitérek), azonban az összetett térképek, az Overlord minden kalandban egyedi módosítói, nehezítő tényezői, valamint az összetett feladatok megfontolt és taktikus tervezésre és az erőforrás menedzsment rész kellően ösztönöznek majd minket és elég változatossá teszik a játékot.

A Conan akármennyire is a nyers erőt és a brutalitást ordítja teljes művészeti megvalósításában és általános hangulatával is, a játékmenet éppen ellenkezőleg, mindent a stratégiára épít és szinte semmit, vagy csak nagyon keveset hagy meg a véletleneknek.

Ez üdítő felfedezés volt és valami olyan plusz, ami miatt a játék akkor is jutalmazza a játékosokat, ha mondjuk azoknak végül nem sikerül elérni a küldetésük célját.

Egy nehéz nap (véres) éjszakája

Conan a zsoldos és szeretője, a kalóz királynő Belit egy átmulatott éjszaka után, másnapos mámorukban tervezik el, hogy kifosztanak egy jól őrzött hajót, ami egy gazdag portyáról érkezett a kikötőbe, majd azt felrobbantva és elzárva ezzel a kikötőt, egy másik bárkán meglépnek a szajréval.

A terv bár őrültnek hangzik, de kivitelezhető és ez Conannak éppen elég. Az első hajót sikerül is megpucolniuk, a figyelmetlen őrök gond nélkül esnek Conan karja és Belit dobótőreinek áldozatává. Pár fej a hajó fedélzetére hull, egyet pedig elnyelnek a habok. Belit egy hűséges kalóz csatlóság a hajón hagyja, míg ő és Conan átlednülnek a másik bárkára.

Itt már sokkal bonyolultabb a helyzet.

Az őrkapitány felfedezi hőseinket, akiket hamar körül is veszik a bárdos gárdisták. Belit leugrik a hajó belsejébe és nekiáll meglékelni a hajót, mialatt Conan két újabb őrrel végez, bár ezúttal maga is bekap egy-két könnyedebb sebesülést. Eddig minden jól halad. A hajó süllyed, hőseink pedig egy gránátot hátra hagyva a habok közé vetik magukat és elindulnak a másik hajó felé.

A bárka azonban időközben kifutott… Belit csatlósának félelme erősebbnek bizonyult hűségénél és nem várt tovább, inkább menekülőre fogta.

Conan és Belit a víz felszínen lebegnek. Mögöttük még mindig süllyed a nagy bárka, a páncélos őröket mohón falják fel a habok, míg a távolban már most látszanak a riadóztatott őrhajók, amik feléjük tartanak.

– Mondjuk, hogy döntetlen. – morogja Conan és összenéznek.

Mindketten kirobbantó nevetésben törnek ki.

A hősök elbuktak, a nagyúr, bár minden egyes emberét és mindkét hajóját elveszítette, győzedelmeskedett. – valahogy így zajlik egy két karakteres, rövidebb kaland happy end nélkül, bár szándékosan kihagytam több extra elemet, mint például azt, hogy két különleges ereklyét, egy-egy mágikus amulettet is meg kellett szereznie a játékosoknak, vagy azt, ahogy a sötét úr az utánpótlás egységeket aktiválta és mozgatta a játék során.

Egy másik kalandban a meggondolatlan, fiatal Conan rossz templomot zsebel ki, ami miatt szép kis átkot kap a fejére. Ezért abba a fogadóba megy, ahol hat pap, személyes testőrségük, valamint egy titokzatos majomember is állomásozik. Egyenként kezdi kifaggatni a papokat és próbálja megtalálni azt az egyet, amelyik képes levenni róla az átkot. Közben persze sok fog kitörik, pár fal áttörik, mígnem felébred a rettenetes majomember, hogy egy klasszikus főgonosz harccal pecsételje meg a humorosan burtális kocsma-kalandot.

A láda mélyén

Ami először feltűnik a Conan esetében, mégsem a játékmenet összetettsége, hanem a külcsín, ami mellett akkor sem mehetnénk el szó nélkül, ha ne adj isten egyébként ódzkodnánk a játéktól. Többek között korunk egyik legnagyszerűbb fantasy művésze, a frazettai hagyományokat követő Brom tálalja nekünk Conan világát, és sötét (valamint szintén frazettásan szexista) víziójával gyökerénél ragadja meg E. Howard sajátos világának lényegét.

A 74 dobozban található miniatűr figura mindegyike művészi kidolgozottságú és rendkívül részletes, a miniatűr festők álma ez a csomag, melyben szimpla kalóztól, hiénától vagy katonától kezdve a vérfarkas-démonon át az óriás kígyószörnyig minden megtalálható.

Külön ki kell térnem a két szabálykönyvre, ugyanis külön gudie-ot kapnak a játékosok és a nagyurak is, ami érthető és nagyon is felhasználóbarát döntés, bár először ijesztően hathat a tetemes szövegmennyiség.

Nagyon fontos azonban kiemelnem, hogy a Conan rendszere összetett, ám mégsem bonyolult. Nagyon sok szabály és lehetőség áll a játékosok és a nagyurak rendelkezésére, mégis az erőforrásmenedzsmenten alapuló alapszabályok pofon egyszerűek, így ha sikerül egyszer átrágnunk magunkat a két vaskos, de egyébként nagyszerűen illusztrált és könnyen érthető könyvön, az első próbajáték alkalmával azonnal bele tudunk majd melegedni a dologba.

Szóval Conan ijesztőnek tűnik, de valójában egy barátságos óriás, akivel – ha nem félünk tőle és bízunk benne – igencsak jó kis élményeket szerezhetünk. Ha kicsit kisebb pakk lenne kevesebb alkotóelemmel (amikből tényleg tengernyi van) konkrétan ki merném jelenteni, hogy a Conan egy bulijáték, hisz a könnyebb kalandokat simán 1, másfél, maximum 2 óra alatt végig pörgethetjük.

A megfontolt mészárlás mesterei

Ugyan hamar rájövünk majd, hogy az életben maradáshoz minden taktikai érzékünkre szükségünk lesz, a játék mégis dinamikus és pörgős tud maradni. A játékos köre lépésből, egyéb cselekvésből (zárnyitás, stb…) harcból (közelharci és távolsági), mászásból és ugrásból fog állni, ám sok túlbonyolított társasjátékkal ellentétben itt nincs mindennek külön fázisa.

A játékosok nemes egyszerűséggel adott energiapontokból költhetnek minden körben bármilyen általuk választott cselekvésre, annak figyelembe vételével, hogy nem minden pontot fognak visszanyerni a kör végével. Bot egyszerű alap ez, de a rengeteg cselekvési mód és képesség tükrében egészen meglepő, hogy micsoda taktikákat lehet létrehozni, ez ráadásul még fokozottabban igaz az ellenfére, azaz a kazamata mesterére, a sötét nagyúrra.

A nagyúr ugyanis szintén az erőforrásmenedzsment által tud majd veszélyesebb és veszélyesebb taktikákat kiötölni, ő azonban minden kalandban egyedi módosítókkal és extra eseményekkel is rendelkezik majd, amikkel igen csak fel tudja borítani a játék addigi menetét, vagy megfordítani a hősök sorsát.

Mind hőseinknek, mind pedig a nagyúrnak szüksége lesz kockadobásra is, mellyel harci vagy védekező és egyéb próbákat kell majd tennünk, azonban ezek is erősen befolyásolhatók lesznek energiapontok felhasználásával, szóval mint a cikk elején említettem, a szerencsének csak kevés köze lesz az aktuális kaland végkimenetele szempontjából.

Mint azt szintén fentebb írtam, a taktikai lehetőségek sokszínűsége ellenére a játék akciódús és gyors lefolyású, főleg ha egy olyan partit sikerül összeboronálni, aminek tagjai többször is játszották már a játékot. Az újrajátszás pedig nagyon nagy előnye a játéknak. Nem csak mert, minden helyszínen (melyből az alap csomagban négy van) több kaland játszódik, hanem mert minden kaland után rögtön azt éreztem, legszívesebben most azonnal újra kezdeném azt előről, csak hogy egészen más taktikával próbálhassam ki azt. És ez még csak az alap csomag tartalma, amihez már kiegészítő is elérhető, valamint számtalan hivatalos és nem hivatalos kaland bukkant már fel hozzá.

Babilon után…

Sajnos a Conannak azonban van egy óriási és egy kisebb negatívuma is. A kisebb csupán az árát érinti, ami igen magas egy átlagos társashoz képest (közel duplája), a magas árért azonban valóban megnövelt tartalmat is kapunk, nem csak a félelmetes mennyiségű fizikai beltartalom, de a valós játékértéke miatt is. Egyébként most a Delta Vision webshopjában akciósan megkaparinthatjátok!

A nagyobb probléma még ennél is prózaibb, ez pedig az, hogy magyar nyelven nem elérhető és nem is valószínű, hogy a közeljövőben azzá válna. A játék ugyanis rettenetesen nyelvfüggő, nemcsak a vaskos alapszabályok, de a kalandok háttere a képességek és varázslatok, egyszóval a játék majd minden eleme olvasásra fog kötelezni minket, ami miatt nem is meglepő, hogy egyelőre házi fordítás sem készült teljes egészében a játékból.

Ez a két negatívum azonban mit sem vesz el a játék valós értékéből. A Conan nem egy felfújt lufi, sokkal inkább egy valóban végtelenül nagy műgonddal és lélekkel összerakott játék, ami jóval többet rejt magában, mint amit először várnánk tőle és többször le fog kerülni majd a polcról, mint az egy hasonlóan nagy volumenü játéknál megszokott.

Varga Bálint Bánk

A játékot a Delta Vision kiadó bocsátotta rendelkezésünkre, ahol most akciós áron hozzá is juthattok az óriási dobozhoz. Csekkoljátok!