Dice & Sorcery

A gondolkodó geekek blogja

Blood Rage társasjáték-bemutató – Jó Game Night ez a halálra!
Az elmúlt évek egyik legnagyobb társasjátékos durranása magyarul is megjelenik… Odin legnagyobb örömére!

Az utóbbi időkben mintha a világ újra felfedezte volna a vikingeket és a hozzájuk köthető történeteket, mondákat. Ennek persze csak örülhetünk, hiszen az északi mitológia rengeteg érdekes és izgalmas történetet tartalmaz, maguk a vikingek erőszakos történelme pedig jó táptalajt biztosít mind a filmekhez, képregényekhez és természetesen a különböző asztali vagy videojátékokhoz is.

Maguk a vikingek egyébként két falu felgyújtása és kifosztása között előszeretettel görnyedtek különböző táblás játékok fölé, amelyeket annyira nagyra tartottak, hogy még a túlvilágra is magukkal vitték őket, ezzel pedig ők lehettek a a világtörténelem első társasjátékos geekjei, de még mielőtt jobban elragadtatnám magam, inkább rátérnék a cikk tárgyára, a Blood Rage-re, amely angol nyelven 2015-ben hozta el a világ konyhaasztalaira a Ragnarököt, ám észak istenei (és a Delta Vision munkatársai) úgy akarták, hogy idén magyar nyelven is váljon elérhetővé Eric M. Lang kickstarteres sikerjátéka.

Egy kis zenei aláfestés a vikinges game nightokhoz

Vérdüh

A Blood Rage nem szarral gurigázik. A társasjáték az északi mitológia Ragnarök nevű eseményét, azaz az összevikingezett világvégét dolgozza fel három felvonásban, amit különböző korok jelképeznek. Ezekben a vészterhes időkben a világ – amit egy visszafogott, mégis gyönyörű tábla jelképez – szép lassan elpusztul, miközben különböző viking klánok hadakoznak egymással, illetve az északi mitológia ismert és kevésbé ismert teremtményeivel.

Bár úgy tűnik, hogy könnyű dolgunk van, amikor a Blood Rage-et kategorizáljuk, mégsem olyan egyszerű a masni, mint elsőre tűnik. A gyönyörűen kidolgozott és frakcióspecifikus minifigurák láttán akár ráaggathatnánk a harci stratégia bélyeget, de Eric M. Lang szokásához híven addig csavargatta a potmétereket, amíg egy terültfoglalós-draftolós-harci játékká formálta a vikingek vérgőzös dühében párolt szeretetcsomagot.

A játék kidolgozása és erős tematikai hátszele óhatatlanul eszünkbe juttatja a mester mára kultikus (és sajnos szinte beszerezhetetlen) Chaos in the Old World című warhammeres játékát, ám a Blood Rage máshonnan indul és másmerre is tart, és függetlenül az erőszakos máztól, minden szempontból befogadhatóbb játék, mint a korábbi FFG-s ámokfutás. Ez az egyszerűség egyébként nem véletlen: a Blood Rage abból a Rizikóból is merített némi ihletet, amit a modern társasjátékos világban kevésbé jártasak is jól ismerhetnek. No, de nézzük, mivel is van dolgunk pontosan!

Gazdálkodj okosan (a dühöddel)!

A Blood Rage alapverziójában négy különböző frakció feszül egymásnak három koron keresztül, céljuk pedig a lehető legtöbb dicsőségpont (avagy győzelmi pont) összegyűjtése. A medve, a farkas, a holló és a kigyó klán irányítása pedig roppant szórakoztató elfoglaltság, és nem pusztán azért, mert elképesztően részletesek a minik, amelyekkel megszórhatjuk a jobb napokat is megélt világot.

Még mielőtt azonban ez megtörténne, kártyáink is lesznek, amelyeket a három kor (tulajdonképpen kör) elején szerzünk meg egy kellemes draftolási fázisban, azaz körbeadogatjuk a kártyákat, és igyekszünk begyűjteni a stratégiánkhoz legjobban passzoló darabokat. Bár alapvetően nem vagyok oda ezért a játékmechanizmusért, a Blood Rage-ben kifejezetten élveztem, amikor a menőbbnél menőbb kártyák közül kellett választanom, ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy jó néhány játékot le kell ahhoz nyomni, hogy megismerjük az egyes lapokat, amelyekből típus szerint háromféle van: csata-, küldetés- és fejlesztéskártyák fognak forogni a kezünkben.

Ezek megfelelő kiválasztása lesz az elsődleges feladat, de legalább ennyire fontos lesz a játék egyetlen „nyersanyagának” a dühnek a megfelelő menedzsmentje is, hiszen akciónkhoz dühpontjainkat fogjuk költögetni. Ezen felül harci erőnket (fejsze), a játéktáblán felhasználható figuráink számát (szarv), valamint a győztes csaták után járó dicsőség mértékét (fejsze) meghatározó szeretet csomagok szinten tartására is ügyelnünk kell, ha kellemes emlékeket akarunk őrizni a világvégéről.

Ezeket a paramétereket egyébként az egyes klánokhoz tartozó játékostáblán tartjuk számon, és bár a játék kezdetén minden fél ugyanolyan körülményekkel indul, az idők múlásával változni fognak a mértékek, ugyanis az egyes jellemzőket növelhetjük, amennyiben a játéktábla megfelelő részeit képesek vagyunk elfoglalni.

Első blikkre talán bonyolultnak tűnhet, de a helyzet az, hogy a Blood Rage egy baromi egyszerű és pörgős játék, nagyon könnyen adja magát a működése. A három nagy kör folyamán minden esetben a kártyahúzás, illetve az akciók kijátszására, konfliktusok lebonyolítására szorítkozik a játék. Nehéz elkalandozni, hiszen a különböző fázisokban meglehetősen egyértelmű feladatok előtt állunk, és viszonylag könnyen tarthatjuk is magunkat a terveinkhez – feltéve ha ismerjük már annyira a játékot és annak kártyáit, lehetőségeit, hogy ügyesen válogassuk össze lapjainkat, ügyelve a jó érzékkel megválasztott küldetéskártyákra, amelyek jelentősen befolyásolhatják a dicsőségpontok áramlását.

Világvége-hangulat

Eric Lang többek között azért korunk egyik legsikeresebb játékfejlesztője, mert az általa feldolgozott témákhoz kegyetlenül ügyesen válogatja a játékmechanizmusokat, illetve jó érzékkel is adagolja őket. A Blood Rage nem bonyolult játék, viszont a benne kattogó fogaskerekek mind tökéletesen körvonalazzák az északi mitológia epikus zárószámát, ahol bizony rengetegen meghalnak, ami alapesetben szomorú, társasjátékos nyelven ráádásul veszteséget is jelent, de ne feledjük: ebben a játékban a dicsőségért küzdünk, és adott esetben, megfelelő kártyákkal a kezünkben lehet, hogy éppen az a legjobb, ha a mi csapatunkból hullanak el a legtöbben.

Ez a fajta kaotikus jelleg eleinte talán zavaró lehet azoknak, akik mondjuk a Korokon át kiegyensúlyozottságát és tervezhetőségét kedvelik, de a Blood Rage esetében furcsa is lenne folyton a bennünk rejlő stratégára hallgatni, amikor viking mitológia legepikusabb pillanatait éljük meg. És éppen az benne az igazán király, hogy a káosz nem teljesen kontrollálatlan, ráadásul egy-egy akciónkkal hatalmasat tudunk fordítani a dolgok állásán.

 Olvasnál is a vikingek mondáiról?

A vikingek és az északi mitológia népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy korunk talán legnépszerűbb fantasy írója, Neil Gaiman is foglalkozott Odinékkal legújabb könyvében, amely nemes egyszerűséggel Északi mitológia címen dolgozza fel az ismert és kevésbé ismert skandináv mondákat. Amennyiben érdekelnek a vikingek történetei, kiváló kezdőpont lehet ez a kötet!

Az ügyesen kevert mechanizmusok mellett pedig mindenképp szót kell ejtenünk a művészeti erényekről is. Adrian Smith (aki egyébként nem az Iron Maiden gitárosa) illusztrációira nehéz szavakat találni, szinte tökéletesen elkapta a Ragnarök hangulatát. A különböző klánok illusztrációi, az istenek, szörnyek és egyéb mitológiai lények külleme annyira menő módon lett viking, hogy a puszta látványuktól gyorsabban nő az ember szakálla (még a nőké is).

Verdikt

A Blood Rage egy picit olyan, mintha egy heavy metal album átalakult volna egy társasjátékká. Pörgős, epikus, szépen építkezik, majd kiteljesedik, hogy aztán újra elkezdd játszani. Ez a fajta zabolátlanság azonban nem feltétlenül jön be mindenkinek, de aki szereti a könnyedebb és gyors lefolyású játékokat, csípi az északi mitológiát és az ellenségei koponyáiból issza a mézsört, annak a Blood Rage kötelező élmény.

A Blood Rage magyar nyelvű változata már előrendelhető a Delta Vision webshopjában!

A cikkben látható képekért köszönet Zehetmayer Gábornak, a figurákat pedig Halász-Szabó Dániel festette.

A bejegyzés trackback címe:

https://diceandsorcery.blog.hu/api/trackback/id/tr2212672049

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gabor Zehetmayer 2017.07.18. 15:24:59

Egyrészt köszi, másrészt nagyon fontos megemlíteni Halász-Szabó Dániel nevét is, az ő festése! :)
További munkái: www.facebook.com/FishNetMiniatures/?fref=ts

Madnezz · http://sorfigyelo.blog.hu 2017.07.18. 18:40:14

Az szándékos, hogy a leírásokból magának a játék menetének a mikéntje nem derül ki?

Kaland-Játék-Kockázat · http://kjkk.blog.hu 2017.07.20. 02:24:03

Tényleg tök jó, hogy egyre több játék jelenik meg magyarul, de olyan nagy durranásnak nem nevezném ezt a játékot.

Balázs AttiIa · http://diceandsorcery.blog.hu/ 2017.07.20. 09:32:58

@Kaland-Játék-Kockázat: Mit nevezünk nagy durranásnak? A Blood Rage több mint 905 ezer dollárt kalapozott össze KS-en, ami azért nem gyenge, neves szerző tervezte ráadásul a szakma is nagyon csípte.

Kaland-Játék-Kockázat · http://kjkk.blog.hu 2017.07.20. 10:55:24

Mondjuk, ami kiemelkedő játék, nem csak egy minikkel eladott társas. :) Scythe azt hiszem kétszer annyit szedett össze KS-en, azt is neves szerző tervezte és egy közepes játék lett belőle. Szóval ez sajnos egyáltalán nem garancia egy nagy durranásra. :(

Balázs AttiIa · http://diceandsorcery.blog.hu/ 2017.07.20. 15:49:40

@Kaland-Játék-Kockázat: Hát igen, de ez is nézőpont kérdése. Üzleti szempontból az én könyvecskémben nagy durranásnak számít mindkettő :)

dummer 2017.09.18. 00:23:11

Kérdéseim volnának... Mi az az epikus? Mitől zseniális a játék (a KS hype eredményein túl)? [A cikk szerintem nem mond el semmi olyasmit, amitől kiemelkedő lenne bármely játékelem, és az összhatás is elég megosztó lehet – vallja a cikkíró is –, mert hát valakinek bejön a szörnyes csihi-puhi, valakinek meg nem. Ezért a kérdés. Az "epikusra" vonatkozó természetesen általánosan érdekel.]

Facebook oldaldoboz

Utolsó kommentek

süti beállítások módosítása