Dice & Sorcery

A gondolkodó geekek blogja

Bűvölet - Baba Jaga repülővel üldözi Csipkerózsikát
Kritika a Végjáték megosztó szerzőjének tündérmeséjéről.

Orson Scott Card Bűvölet című regénye egyszerre a tündérmesék birodalmából eredő szerelmes történet és az orosz folklórra épülő komédia, amely minden jól ismert mesei elemet teljesen újszerű és szórakoztató formában vonultat fel, a gonosz boszorkától kezdve a világszép királylányt sújtotta átokig. Vigyázat, a cikk nyomokban a történetre vonatkozó spoilert is tartalmazhat.

A hős megmentő az atlétikában jeleskedik

Scott regénye a Szovjetunió utolsó évtizedeiben veszi kezdetét. A hős, Ivan ekkor még csak kiskamasz, akinek zsidó származású szülei úgy döntenek, hivatalosan is felveszik őseik hitét, mivel Ivan nyelvészprofesszor apját egyre inkább ellehetetleníti az állam. Terveik szerint először Izraelbe emigrálnak, onnan pedig Amerikába, ahol majd új életet kezdhetnek. Az útlevelek megérkezésére várva Ivan unokatestvérénél, Marek farmján kapnak szállást, ahol Ivan keresztül-kasul bejárja a tanyát körülvevő erdőséget.

Egyik alkalommal egy rejtélyes tisztást talál, melynek közepén, az avarréteg alatt egy alvó nőt vél felfedezni, azonban majdnem összecsinálja magát a levelek alatt lévő ismeretlen lénytől, amely jól láthatóan meg akarja akadályozni, hogy közel férkőzzön az emelvényen fekvő nőhöz. Érthető módon hanyatt homlok rohan vissza Marek házába, ahova időközben megérkeztek az útlevelek, és még aznap repülőre is ülnek. Az Egyesült Államokban letelepedve Ivan először az atlétikának szenteli minden idejét, majd az egyetemen – apja nyomdokait követve – az óegyházi szláv nyelv kutatásába kezd.

Közben összeismerkedik a csinos Ruth-tal, akit eljegyez, annak ellenére, hogy anyja titokzatos megérzéseire hivatkozva ellenzi jövendő házasságukat… Ösztöndíjasként pedig menyasszonyát otthon hagyva visszatér a rendszerváltás utáni Oroszországba, ahol az orosz népmesék egyetlen ősverzióját kutatja. Marek kuzinjának birtokára látogatva Ivan – aki imád futni – edzés közben ismét a titokzatos tisztáson találja magát.

Itt viszont, mikor megpróbálja megközelíteni a női alakot, hamarosan kiderül, hogy az emelvényen fekvő lányt egy két lábon járó medve őrzi, aki hatalmas sziklákat hajigálva próbálja Ivant bármilyen hősies szándékától eltéríteni. Na de ilyenkor jön kapóra, ha az ember történetesen kiváló hosszútávfutó és távolugró, hősünk pedig ki is használja edzettségi szintjét. Hosszas futkorászás után, miután kifárasztotta az óriási termetű medvét, átugrik az emelvényre, és ráérezve, mi is a teendő az ilyen tündérmesei helyzetekben, megcsókolja, és ezzel felébreszti a világszépe lányt.

A hős megmentő női ruhát ölt

Ezután egy hídon átkelve a 9. századi Tajnában találják magukat, melynek – mint kiderül – Katyerina, a felébresztett királylány a leendő uralkodója. És a bonyodalmak csak innentől indulnak be igazán. Ivannak először is hozzá kell szoknia a környezetváltozáshoz, ami a sok kulturális különbség miatt elég nehezen megy neki. Az ebből adódó egyik abszurd momentum például, mikor a hídon átkelve egyszer csak meztelen lesz, mert a másik idősíkba való belépés miatt modern ruhái felszívódnak. Katyerina köpenyét kéri el, – hogy mint egy törülközőt maga köré csavarhassa – ám ezzel a tettével mindenkit megbotránkoztat, köztük Katyerinát is, hiszen a középkori királyságban a másik nem ruháit szigorúan tilos magára ölteni bárkinek is.

Egy ideig tehát Ivan egyetlen lépéselőnye, hogy nyelvészi képzettségének köszönhetően beszéli az óegyházi szláv nyelvet, és így érti a tajnai embereket, viszont minden más tekintetben „le van maradva” a helyiekkel szemben: ugyanis nem ért sem a kardvíváshoz, sem a hencegéshez, mivel túlságosan szerény, amely nem szimpátiát, hanem sokkal inkább ellenszenvet vált ki a macsó férfiakból. Viszont a legfőbb és állandó veszély, mellyel szembe kell nézniük a szereplőknek nem más, mit Baba Jaga (az ő alakjának legközelebbi magyar megfelelője a Vasorrú Bába). A félelmetes és nagy hatalmú boszorkány volt az ugyanis, aki átkot szórt Katyerinára, így Ivant, mivel felébresztette a lányt, az átok ereje arra kötelezi, hogy Katyerinával maradjon, feleségül vegye, és együtt győzzék le a varázslónőt.

Csipkerózsika összeokádja a repülőgépet

A regény egy része a 20. században, Oroszországban és Amerikában játszódik, ahova Baba Jaga elől menekül Ivan és Katyerina. A másik idősíkba való utazás az a fordulópont a cselekményben, mely után az addig bizalmatlan királylány kezd egyre több megértéssel fordulni Ivan felé. Ez többek között annak is köszönhető, hogy hasonlóan a fiúhoz, ő is kiszakad saját környezetéből, többek közt a házakba bevezetett villany is kisebb kultúrsokként éri, nem is beszélve arról a kínos incidensről, mikor repülőútjuk során Katyerina annyira rosszul lesz, hogy összehányja a repülőt.

Tehát mindenképp a regény egyik nagy érdeme, ahogy a két karaktert kiszakítja megszokott világukból, és ahogy a cselekmény során ütközteti a két világ értékrendjét. Ilyen például Ivannak a királylány megszabadítása után tanúsított szerénysége, a tajnaiak által elvárt férfiúi hencegés helyett, illetve a vérbeli bölcsész Ivan azon érthetetlen törekvése, hogy lejegyezze az emberek által mondott meséket, hiszen kinek van arra ideje, hogy lejegyezze ezeket a szórakoztató, de a túlélés szempontjából egyébként jelentéktelen sztorikat? Tehát mindkét főhős szembesül azzal, mennyit ér a saját világukban tiszteletreméltó társadalmi szerepük a másik világában. A tudós Ivan annak ellenére, hogy jeleskedik az atlétikában és a szlavisztikában, nem találja helyét a gyakorlatias szemléletű tajnaiak között.

Az uralkodónak készülő Katyerina pedig, akit összes alattvalója szeret és elismer, rájön, hogy nemcsak státusza, de még identitása sincsen a modern világban, hiszen útlevél, születési anyakönyvi kivonat, és hasonlóak hiányában gyakorlatilag olyan, mintha nem is létezne.

Az orosz néplélek egy amerikai író tollából?

Az orosz mesék világa értelemszerűen akkor elevenedik meg, mikor Ivan a 9. századi királyságban találja magát, ahol a nemrég megtért emberek életében a pogány és keresztény hit elemei közül még az előbbi van inkább jelen. Tilos például Baba Jaga nevét kimondani, aki bármelyik pillanatban hatalmába kerítheti az embert, és Katyerina is először Mozsajszkij Mikolához fohászkodik szorult helyzetében, csak utána „jut eszébe” Jézus.

Számomra meglepő volt, hogy egy nem orosz szerző ilyen biztos kézzel nyúl az orosz folklórhoz, és nem fél attól, hogy például olyan közismert figurákat elevenítsen meg, mint Baba Jaga. Ugyanakkor éppen az ő alakja volt, akinek a kidolgozottságában némi hiányt éreztem, annak ellenére, hogy mint a történet fő gonoszának, neki is megvan a maga eredettörténete, amely viszont nem annyira segített a szereplő motivációinak „megértéseben”.

Azonban a két főhőst üldöző Baba Jaga rémtettei szerintem egy olvasónak sem fognak csalódást okozni, megátalkodottsága miatt kreatívan feltalálja magát akár egy mozgalmas repülőtéren is.

Verdikt

Orson Scott Card két olyan szerethető alakot teremt meg regényében, akik a gonosz boszorka elleni küzdelemben méltó harcostársai lesznek egymásnak. Hasonlóan Végjáték című regényéhez, itt is az elfogadás mint érték kerül előtérbe, valamint egy teljesen kiegyensúlyozott, egyenlőségre épülő férfi-nő kapcsolatot jelenít meg. Ez mondjuk már csak az Ender's Game megfilmesítése körüli botrány miatt is meglepő volt számomra: mégis hogy lehet egy konzervatív, erősen homofób, és ezen véleményének gyakran hangot adó, mormon vallású író könyvében az egyenlőség és a tolerancia szószólója?

Bár valóban meglepő ez a kettősség, nem érdemes az író nyilatkozatai alapján ítéletet mondani a Bűvöletről (vagy többi művéről), amely az egyik legjobb tündérmese-adaptáció, amivel valaha is találkoztam.

Szóval akit fárasztanak a Disney-mesék erőltetett, semmitmondó és fölösleges feldolgozásai, azoknak mindenképpen csak ajánlani tudom a regényt, amely legtöbb hasonló próbálkozással szemben nem nélkülözi az alapanyaghoz való kreatív – és néhol ironikus – hozzáállást.

A könyvért köszönet a Delta Vision kiadónak!

A bejegyzés trackback címe:

https://diceandsorcery.blog.hu/api/trackback/id/tr4012566693

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Facebook oldaldoboz

Utolsó kommentek

süti beállítások módosítása