Különben bepöccenünk - Vigyázat, vadnyugat! társasjáték-kritika

kovacs.lehel 2016. december 14. 17:30
Különben bepöccenünk - Vigyázat, vadnyugat! társasjáték-kritika

Avagy az abszolút asztalra való spagetti western

pic3078440_lg.jpg

Vadnyugati ügyeskedés

A vadnyugat a társasjátékvilág egyik kedvenc témája, se szeri, se száma a különböző cowboyos játékoknak, elég csak az itthon is példátlan népszerűségnek örvendő Bang! kártya-, illetve kockajátékokra, vagy a tavalyi Spiel des Jahres győztes Colt Expressre gondolni. Ezt a tematikai tábort erősíti a nemrégiben megjelent Vigyázat, vadnyugat! névre hallgató játék is, ami az eddigiektől eltérően nem klasszikus értelemben vett társasjáték, hanem egy ügyességi, pöckölős darab. Mutatóujjakat felkészíteni, Ennio Morricone besztof válogatást elindítani, hagymás babba fakanalat belemerni, indulhat a vadnyugati kalandozás!

 Ha elhangzik az ügyességi játék kifejezés, jó eséllyel olyan, klasszikusnak számító darabokra fogunk gondolni mint a Jenga vagy a gombfoci, holott a szélesebb értelemben vett műfaj (igaz viszonylag csekély számban) képviselteti magát a modern társasjátékok világában is. Ennek nagyszerű példája a tavalyi évben megjelent Flick ‘em Up!, amely a teljesen fából készült komponensek miatti borsos ár ellenére is hamar a gémervilág egyik kedvencévé vált.

Nem meglepő, hogy a sikert látva a pereces kiadó tulajdonosai úgy döntöttek, érdemes piacra dobni egy szélesebb tömegeknek szánt, nagyjából feleannyiba kerülő verziót is a játékból, amely ugyan fa helyett műanyag és karton elemekkel érkezik, de játékmenet szempontjából pontosan ugyanazt nyújtja. A hazai kiadók közül Gémklub is látott potenciált a játékban, így gondozásukban Vigyázat, vadnyugat! címmel a hazai boltok polcaira is felkerült a játék az év végi hajrára, így akár potenciális karácsonyi ajándék is válhat belőle. Lássuk, vajon megérdemli-e a figyelmet!

 giphy.gif

Jó értelemben vett műanyag vadnyugat

A Vigyázat, vadnyugat! egy 2-10 fő által játszható ügyességi játék, melyben két csapat (a törvény emberei vs. gonosztevők, azaz a Cooper-klán) feszül egymásnak, hogy saját céljukat teljesítve legyőzzék az ellenfelet. A doboz tíz egymástól teljesen eltérő kalanddal érkezik, amelyek ugyan nem adnak lehetőséget, hogy kampányként játsszuk végig őket, mégis érdemes sorban haladni, mert fokozatosan újabb és újabb szabályokat hoznak az egyes szcenáriók a játékba.

A dobozt kibontva tapasztalhatjuk, hogy se tábla, se kocka, se kártya nincs benne, ellenben a játékszabály mellett találhatunk néhány kinyomókartont (ezen vannak az épületek, kalapok, karakterlapok, jelölők) és a műanyagból készült játékelemeket.

Apropó, műanyag! Ugyan szerkesztőségünknek nem volt szerencséje az eredeti fa verziót kipróbálni, mégis kijelenthetjük: nincs itt semmi szégyellni való a műanyagból készült játékelemekkel kapcsolatban. Az árcédulát is figyelembe véve abszolút minőségi komponensekről van szó, és a különböző stilizált tereptárgyakat és eszközöket kézbe véve, az ember alig várja, hogy fejest ugorjon egy kis vadnyugati lövöldözésbe. Pluszba jár a piros pont, hogy ezek az elemek egy rendkívül ízléses és praktikus inzertben kaptak helyet, nagyban megkönnyítve a játék előkészületeit és az elpakolást. Sajnos a karton jelölőknek kialakított rekeszekről ez már nem mondható el, így ha nem szeretnénk játék előtt vagy után idegbajt kapni, használjunk inkább alternatív tárolási megoldást (lásd: simítózáras tasakok).

Ha találtunk egy megfelelő méretű és jól körbejárható játékteret, neki is állhatunk az előkészületnek, amelyet minden esetben a választott kaland fogja meghatározni: a rajz szerint fel kell állítanunk a különböző épületeket és tereptárgyakat, illetve el kell helyeznünk a jelölőket és karaktereket fejükön a számozott kalapokkal. Ha ezzel megvagyunk, bele is vághatunk a közel egy órás pöckölős kalandba!
vigyazat_vadnyugat_flick_em_up_zma33361_14730195358532_3.JPG

 

Vadnyugati korongvilág

A játékmenet piszok egyszerű: a csapatok felváltva jönnek egymás után (a kezdőcsapatot a kalandkönyv határozza meg), minden fordulóban legfeljebb két akciót végrehajtva. A csapaton belül az előzetes megállapodás szerinti sorrendben követik egymást a játékosok, akik kiválasztanak egy még nem aktivált karaktert, és azzal lépnek.

Az aktuális kört a városházán lévő óra jelzi. Az számlapon lévő színek nem véletlen egyeznek meg a cowboykalapok két oldalának színével: az éppen aktuális óra színével megegyező kalapok a még aktiválható cowboyokat jelölik, míg a másik szín a már inaktívokat. Ily módon ha minden karakter kalapja átfordult, akkor a mutató is egy órával előrehalad, így az eddig inaktív cowboyok az új körben újra aktívvá válnak.

A legalapvetőbb akcióink a mozgás illetve a lövés, ezek végrehajtásához pedig pöckölnünk kell a megfelelő koronggal. Fontos, hogy a szabálykönyv szerint csakis a mutatójjunkat használhatjuk, tehát a hüvelykujjas segítség tilos.

Mozgásnál a nagyobb, laposabb, fehér színű korongot használjuk, melyet az éppen aktuális karakter helyére kell átmenetileg helyezni. Ahhoz, hogy sikeresen mozogjunk úgy kell a koronggal pöckölnünk, hogy az ne ütközzön neki semminek. Ha ez sikerült, akkor a korong helyére helyezhetjük a cowboyt, ellenkező esetben minden marad a régiben. Lehetőségünk van belépni a nem elbarikádozott épületekbe is, ehhez a korongnak legalább részben át kell haladnia a két talp közti képzeletbeli vonalon (akár a talpak érintésével is). Az épületek több szempontból is fontosak: egyrészt itt van lehetőségünk eldobni és/vagy magunkhoz venni tárgyakat (ez szintén akciónak számít), illetve fedezékül is szolgál (értsd: kifelé lőni lehet, befelé viszont nem) mindaddig, amíg egy ellenség szintén be nem jut, ekkor egy külön kialakított részen párbajoznunk kell.

Ha lőni akarunk, mutatójjunkat a ravaszra szintén egy korong mögé kell helyeznünk, azonban ehhez a művelethez a kisebb, de magasabb fekete darabok egyikét kell elpöckölnünk, melyet a cowboy egyik oldalára kell helyeznünk (két fegyver esetén mindkét oldalára kerül egy-egy korong). Szabály szerint akkor találunk el valakit (ha szerencsétlenek vagyunk, akkor a társunkat), ha a korong először az álló helyzetben lévő áldozathoz ér hozzá, és el is dönti azt. Ez esetben a cowboy fekve marad (mindaddig, amíg nem aktiválják), és elveszít egy életpontot. Ha lövésünkkel tereptárgyat érünk, akkor azt nem állítjuk vissza az eredeti helyére, hanem úgy marad (ami egy arrébb lőtt hordó esetében kifejezetten vicces).

Ha végeztünk, akkor a választott karakter kalapját átfordítjuk a másik oldalára, és jöhet az ellencsapat. A játék az adott kaland szerint meghatározott feltételek teljesüléséig tart (vagy az egyik csapat győzelmi feltétele teljesül vagy lejár az idő).

Egy marék dollárért

A különböző kalandok során más és más célja van a két csapatnak. Vannak sima “ki tud több ellenséget eltenni láb alól” típusú pályák, de lehetőségünk van részt venni bankrablásban, vagy egy szemtanú megmentésében/elhallgattatásában, sőt az egyik szcenárióban előkerül az akasztófa is! A célok teljesítéséhez mindig más és más eszközök állnak rendelkezésre, így kalandtól függően van lehetőségünk például dinamitot dobálni, illetve “kezünkbe vehetünk” akár egy jó öreg Winchester puskát is. Az új elemekkel érkező szabályok egyszerűek, mégis rettenetesen tematikusak.

Ha úgy érezzük, elég kreatívnak vagyunk és kellően megismertük a játékot, akár saját kalandot is készíthetünk, így a játék újrajátszhatóságára sem lehet panasz.

 s254166012233620106_p18_i2_w2560.jpeg

Ez a kép a fa verzióról készült, de a műanyag kiadásnak sincs miért szégyenkeznie!

A jó, a rossz és a csúf

Röviden: ez a játék maga a kúlság. Ha az ember kézbe veszi a játék alkatrészeit, majd felállítja az aktuális pályát, máris egy vadnyugati kisváros utcáján érezheti magát, és alig várja, hogy belevágjon a kalandba. A Vigyázat, vadnyugat! a stilizált elemek és a pöckölős jelleg ellenére talán a legtematikusabb vadnyugati játék, amivel valaha találkoztam (maga a Vadnyugat egy dobozban), mindezt úgy, hogy egyáltalán nem bonyolítja túl a játékmenetet. Tehát akinek bejön a zsáner, máris nyomhatja a rendelés gombot valamelyik bolt oldalán.

Meg kell jegyezni, hogy a játék rettentő helyigényes, és itt most elsősorban nem is az asztal nagyságára gondolok: fontos, hogy a játéktér minden oldalról jól körbejárható legyen, és kényelmesen lehessen célozni és pöckölni. Ha ezek a feltételek nem adottak, akkor annak a játékélmény fogja látni a kárát.

Egyedüli dolog, ami keserű szájízt hagyott nálam maga után az a szabálykönyv. Első olvasásra egyértelműnek tűnnek a dolgok, és jól is van szerkesztve (külön öröm, hogy az egyes kalandokban használandó extra szabályok külön is gyűjtve vannak), de az első egy-két játék alkalmával jó néhány olyan kérdéses szituáció adódott, amiről a szabálykönyv egyszerűen nem ír semmit. Például párbajnál végig ugyanaz a két játékos pöcköli egymást (amíg a többiek rájuk várnak) vagy ilyenkor a csapattársak felváltva próbálkozhatnak? Pöckölésnél az útban lévő tereptárgyat levehetem, ha másképp nem férek hozzá a koronghoz vagy sem? Egy-egy ilyen kérdés rendesen megakaszthatja a játékmenetet, mire megállapodnak a csapatok, hogy mit lehet és mit nem, ez pedig az első alkalmakkor rendesen elnyújthatja a játékidőt. Erre a problémára megoldást jelenthetne egy hivatalos F.A.Q., amit az eredeti kiadó ígért is, de egyelőre nem igazán valósult meg. Addig is maradnak a házi szabályok.

 unnamed.png

 A bankrablós kaland a szabályfüzetben

Verdikt

A szabálykönyv apróbb bénaságától eltekintve a Vigyázat, vadnyugat! egy rendkívül látványos, önfeledt szórakozást és könnyed kikapcsolódást nyújtó, izgalmas ügyességi játék, amit első perctől az utolsóig áthat a vadnyugati hangulat.

Kiemelendő, hogy a játék két fővel is teljesen jól működik, de gyaníthatóan sokkal gyakrabban fog előkerülni egy nagyobb létszámú társasjáték-partin levezetésként egy súlyosabb darab után.

Megválaszolva tehát a bevezetőben feltett kérdést: igen, a Vigyázat, vadnyugat!-ot abszolút tudom ajánlani akár karácsonyi ajándékként is, hiszen az olcsósított kiadás nem túl megterhelő anyagilag (legalábbis más nagy dobozos játékok árához képest), és abszolút minőséget kap a ember mind fizikai értelemben, mind játékélmény szempontjából (és akkor még nem is beszéltünk a különböző boltok törzsvásárlói és/vagy karácsonyi akcióiról). Csak remélni tudom, hogy a műanyag kiadás beváltja a kiadó hozzá fűzött reményeit, és ehhez is kaphatóak lesznek a "lovas" és az "indiános" kiegészítők. Addig is cowboykalapokat fel, és irány a Vadnyugat!

 

-Kürtös

A játékot a Gémklub bocsátotta a szerkesztőség rendelkezésére, ám ez a véleményemet egyáltalán nem befolyásolta.

Megosztás:
2 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://diceandsorcery.blog.hu/api/trackback/id/tr4412045525

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Cukimutyi 2016.12.15. 21:59:05

Hát ez kínos: nemcsak a butácska szabályt mentegetni... inkább olvastam ezt a blogot: diceandsorcery.blog.hu/2016/11/13/valaki_elkeszitette_az_ezust-to_kincse_tarsasjatek_3d-valtozatat
Ez inkább vadnyugati..., meg 3D!

KralleKralle 2016.12.17. 01:17:52

@Cukimutyi: klassz poszt :D nekünk is tetszett.